INGATAG BAROMFIPIAC
A baromfihúsról elmondható, hogy az egyetlen húsféle, aminek az európai fogyasztása nő, és az EU27-ek termelése meg is haladja a keresletet. Csakhogy az ukrán baromfihús importja (különösen a nagyobb tömegre hizlalt brojlercsirke esetében) ingataggá tette a piacot.
A FranceAgriMer adatai szerint 2021-ben csak 88 százalékos volt az ország önellátása, ha a belső fogyasztás és a bruttó francia termelés mérlegét (a hazai piacon értékesített és az exportált mennyiség együttesét) nézzük, és tavaly tovább csökkent, 82,7 százalékos volt.
Lengyelország viszonylag rövid idő alatt vált a legnagyobb európai termelővé, már az EU-27ek baromfihús-termelésének 21 százalékát adja. A kétezres évekig Franciaország vezetett, de mostanra a negyedik helyre csúszott vissza (11%). A második helyezett Spanyolország részesedése 13, a harmadik helyen álló Németországé 12 százalék, Franciaországot Olaszország (9%) és Hollandia (7%) követik. A hat ország együtt az EU-27-ek baromfihús-termelésének 73 százalékát adja.
Franciaország ma 400 ezer tonnás deficitet mutat. Az ország baromfihúsmérlege mennyiségben 2016-ban volt deficites először, és azóta egyre súlyosbodik a helyzet. Eközben Lengyelország már 2 millió tonnás pozitívumot mutat. Húsz év alatt a francia export az egykori felére esett, az import a négyszeresére nőtt, a 700 millió eurós pozitívumból 400 millió eurós deficit lett. Így ma a francia baromfihús-fogyasztás 42-43 százaléka import.
A szakmabeliek szerint a francia baromfiágazat képtelen standard minőségű olcsó baromfihússal ellátni a piacot, ezért a vendéglátásban és a közétkeztetésben inkább importot használnak. A „világ legjobb minőségű francia baromfihúsa” legföljebb a vasárnapi asztalon fordul elő.
2021 óta 30 millió baromfit kellett leölni a baromfi-influenza miatt, az ágazat emiatti éves veszteségét 500 millió euróra becsülik. Ezt tovább súlyosbítja az időveszteség, amire az elpusztult szülőállományok regenerálódása érdekében van szükség, különösen a víziszárnyasok esetében. Attól kell tartani, hogy 2023-ban a kacsa és a pulyka esetében deficites lesz a francia termelés, ami emberemlékezet óta nem fordult elő.A vakcinázást a jelenlegi állapot szerint csak a hízott máj és a pecsenyekacsa előállítására tartott állományokban vezetik be, más fajoknál nem.
Ami a francia állattenyésztés jövőjét illeti, Marcel Denieul szerint több mint kétséges, hogy az egyre kevesebb termelő képes lesz úgy növelni a termelését, hogy kompenzálni tudják a gazdaságok számának a csökkenését.
André Sergent egyelőre bizakodó. A mezőgazdasági szakgimnáziumokban sokan tanulnak, és a kormány szívén viseli a francia mezőgazdaság jövőjét. A legjelentősebb francia állattenyésztő régiónak számító Bretagne klímája változóban van, de egyelőre alkalmas mezőgazdasági termelésre.
Yann Nédélec, az ANVOL baromfihús szakmaközi szervezet igazgatója szerint az a legfontosabb, hogy a franciák továbbra is francia húst akarjanak enni, és hogy hozzá is jussanak. Vincent Chatellier viszont úgy látja, ehhez először is az állattenyésztéssel és a húsfogyasztással szembeni hangulatnak kell(ene) javulnia.
Somogyi Norbert
(Magyarország nagykövetsége, Párizs / SZTE MGK, Hódmezővásárhely),
Bartha Péter
(Magyarország nagykövetsége, Párizs)
