Még tart az alma és a körte betakarítása, az almamoly és a levélaknázó molyok már hetek óta nem rajzanak, emiatt friss fertőzések már nem alakulnak ki. A sérült gyümölcsök moníliás fertőzése a száraz idő ellenére tovább tart, a beteg termés a fák alatt köt ki, ahol a meztelencsigák, darazsak és hangyák tápláléka lesz. A lombszíneződés a körtén elkezdődött, az almán még várat magára, lombhullást csupán a körterozsdával fertőzött fákon tapasztalni.
A cseresznye és a meggy lombhullása tovább erősödött, különösen a sztigminával és blumeriellával fertőzött fákon.
A száraz idő ellenére a szilvafák levelein – kissé késői időpontban – megjelent a szilvalevelek vörösfoltosságának tünete, mely erősíti a levéllikasztó betegség okozta lombhullást. A kései érésű fajtákon, hasonlóan az almához és a körtéhez, sok a gyümölcsfertőző monília és a lehullott beteg termés. A fa alatti termést a különböző kártevők itt is dézsmálják.
A szőlő korai lombhullása megkezdődött, főként ott, ahol korábban erős peronoszpórás és lisztharmatos fertőzés alakult ki. A vesszőkön szabad szemmel is láthatóan érnek a lisztharmat áttelelő kazmotéciumai.
A dió érett termése folyamatosan hullik. A nyugati dióburok-fúrólégy viszonylag későn kezdődő rajzása ellenére a nem permetezett fák alatt sok a megfeketedett dió. A burok alatt még találunk lárvákat, de már tart a lárvák befurakodása a talajba, ahol báb alakjában telelnek át. A napi termésbegyűjtéssel, fóliás talajtakarással csökkenthetjük az áttelelő lárvák létszámát.
A mezei pocok országos szintű tömegszaporodása a gyümölcsös kultúrákat és a szőlőültetvényeket sem kíméli. A fertőzés mérséklése érdekében ezeken a területeken is kötelező a védekezés a technológiai előírások szigorú betartása mellett, amennyiben a fertőzés meghaladja a 3-4 lakott járatot 100 négyzetméterenként.
Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a www.magyarnovenyorvos.hu internetes honlapon.
