Hormonhatású anyagok
Az auxinok a magokban, a fiatal levelekben és a hajtáscsúcsban képződnek, ahonnan más növényi szervek irányába áramlanak. Növekedést serkentő hormonok, a sejtosztódást, sejtmegnyúlást, hajtásnövekedést segítik, de egyes növényi részekben gátló hatást is kifejthetnek. Ennek oka, hogy a különböző növényi részek eltérő auxinkoncentrációt igényelnek a szabályos növekedéshez. A kertészeti gyakorlatban a leggyakrabban használt, gyümölcsritkításra alkalmas szintetikus auxin típusú vegyület a naftil-acetamid és a naftil-ecetsav. Ugyanakkor mindkettő fokozhatja a törpe gyümölcsök képződését, ha kedvezőtlen az időjárás.
A citokininek a gyökércsúcsokban képződnek és felfelé áramlanak a törzsön keresztül a koronában. Növekedést serkentő hormonok, elősegítik a sejtosztódást. Késleltetik a szövetek öregedését, ezért juvenilitási hormonnak is nevezik a csoportot, ahová a széles körben ritkításra alkalmazott benziladenin tartozik. Segítik a gyümölcsökben az etiléntermelést, erősítik a természetes gyümölcshullást. A sikeres ritkításhoz szükséges, hogy a gyümölcsátmérő 8-16 milliméter legyen (optimális a 10-12 mm), a hőmérsékleti optimum 18-22 °C, a páratartalom pedig 60-80%. A jó hatékonyság feltétele, hogy a kezelés után három napig 20-25 °C legyen, ennél hűvösebb időben megnő a törpe gyümölcsök képződésének veszélye. Lassan észlelhető a kezelés eredménye, 2-3 hét múlva hullnak le a gyümölcskezdemények. A gyümölcsritkításra felhasznált benziladenin fontos „mellékhatása”, hogy a fán maradó gyümölcsök sejtszáma nagyobb lesz, tehát méretnövelő hatású készítmény (pl. Globaryll, MaxCel, Exilis).
gyümölcskezdemények fejlődése
visszamarad, majd lehullnak
Az etilén gáz halmazállapotú növényi hormon, elsősorban az érési folyamatok beindításáért felelős. Öregedő levelekben és érő gyümölcsökben, illetve stressz hatására képződik, gátolja a növekedést. Igen jelentős alternanciatörő hatással rendelkezik. Hatásfoka elsősorban a fejlődési állapot függvénye: pirosbimbós állapot és a teljes virágzás között igen erős, csak nagy virágzás esetén alkalmazzuk. A 18-22 milliméteres gyümölcsméret között ritkító hatása kisebb.
Nagy virágzású években gyakran kombinálják az ammónium-tioszulfáttal (ATS), mert képes elpusztítani a kötődött virágokat is, amiket az ATS már nem tud. Az etilént csak napközben, világosban szabad kijuttatni. A hőmérsékleti optimum 18-22 °C, a páratartalom 60-90%.
Elvonják a vizet
A perzselő hatású készítmények vízelvonással kiszárítják a virágszerveket (termő, porzó), gátolják a pollen csírázását és a pollentömlő fejlődését, végeredményben akadályozzák a megtermékenyülést. A még ki nem nyílt, illetve a már megtermékenyített virágokat, gyümölcsöket ugyanakkor nem károsítják. Ültetvényekben leginkább az ammónium-tioszulfát (ATS) alkalmazása terjedt el.
Az ATS folyékony vagy kristályos állapotú nitrogénműtrágya, amely megfelelő dózisban termésritkító hatással rendelkezik. Jelentős előnye, hogy kivétel nélkül minden almafajta ritkítására használható, a fajták között ilyen tekintetben nincs érzékenységbeli eltérés. Korán, már a virágzáskor tehermentesíthetjük a fát, ezzel megelőzhető a termésingadozás. Már az ültetvény telepítésének évében is használható, függetlenül a fák életkorától.A kijuttatás időzítését a hőmérséklet és a pollentömlő fejlődésének sebessége befolyásolja, ami fajtafüggő tulajdonság is.
Alkalmazásához optimális a 16-23 °C-os hőmérséklet és a 60-90%-os páratartalom. Csapadékos, nedves, harmatos körülmények között tilos használni! A virágzás intenzitásától és időtartamától függően 1-3 kezelésre lehet szükség. Alternanciára hajlamos fajtáknál etilénnel kell kombinálni.
A fotoszintézist befolyásolják
A metamitron (Brevis) eredetileg gyomirtó készítmény, amely a gyümölcsfák esetében igen erős termésritkító szer, hatásfoka azonban erősen függ az időjárástól. Leggyakrabban vészmegoldásként használják, ha más készítmény nem működött megfelelően. Hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy időszakosan (7-10 nap) csökkenti a fotoszintézis aktivitását, gátolja a szénhidráttermelést. A kedvező hatáshoz azonban az szükséges, hogy a kijuttatás után 3-4 napig magas legyen az éjszakai hőmérséklet (10 °C felett), illetve felhős legyen az égbolt.
A kezelést akkor végezhetjük, amikor a gyümölcsök átmérője 6-20 milliméter közötti, a legjobb a 10-16 milliméter. Használata elsősorban bőtermő, aprósodásra hajlamos fajtáknál (Gala, Pinova, Braeburn), illetve törpe gyümölcs képzésére hajlamosaknál (Fuji, Red Delicious) jellemző.
Géppel lesodort virágok
A vegyszeres gyümölcsritkítás kiváltására Európában egyre több ültetvényben alkalmazzák a mechanikai virágritkító gépeket. Ezek legelterjedtebb változata a Darwin virágritkító gép,
amely egy függőleges tengelyű damilos fésűvel lesodorja a virágok egy részét a fáról. Hatékony működéséhez síkfal kialakítású, kétdimenziós koronaformák szükségesek, amelyek alul-felül azonos szélességűek, térben inkább téglalap alakúak, szemben a kúposodó karcsú orsóval. A gép ritkító hatása erőteljes, illetve korán tehermentesíti a növényt, így erős alternanciatörő hatású. Az egyes évjáratokban a hatásfoka viszonylag stabil, független az időjárástól, meleg és hűvös időben egyaránt alkalmazható, ami a hormonális kezeléseknél gyakran okoz fejtörést. A ritkítás optimális intervalluma azonban a Darwin gépnél is meglehetősen szűk.
Túl korai alkalmazásakor erős ritkító hatása lehet, ha pedig megkésünk vele, akkor a képződő gyümölcsök károsodhatnak. A cél az, hogy az általában 5 virágot tartalmazó csokrokból 1-2 virágot sodorjon le a gép, így egy menetben a virágok 20-40%-ától szabadulunk meg. A későbbi fagyok veszélye miatt inkább mindig kisebb mértékű ritkítást érdemes megcélozni. A beavatkozás után az ültetvény sokszor lesújtó látványt nyújt, az akkori levéltömeg 30-40%-át is elveszítheti a fa, de ezt később képes kiegyenlíteni.
a levélfelület-veszteség
A koronanevelésnél arra kell figyelni, hogy a fák átmérője sehol ne haladja meg az egy métert, különben túlritkítás lehet az eredmény. A függőleges tengelyen lévő sodrószálak hossza 60 centiméter, amelyeknek mindig érinteniük kell a központi tengelyt, hogy csökkentsék a fordulat sebességét. Ha a szálak nem ütköznek a tengellyel, lesodorhatják az egész virágzatot. A traktor optimális haladási sebessége 8-10 km/h, a tengely ideális fordulatszáma fajtától függően percenként 220-280 közötti.
Fontos, hogy fiatal ültetvényben stabilan rögzítsük a központi tengelyt a támrendszerhez, ugyanis a még hajlékony fáknál könnyen kettétörhet a növények sudara.
Cikksorozatunk befejező részében az egyéb gyümölcsfajoknál alkalmazott termésritkítási módszereket ismertetjük.
Dr. Csihon Ádám,
Sipos Marianna
Debreceni Egyetem, Kertészettudományi Intézet
