Itt osztott meg egy megdöbbentő adatot: az idén, a beadott Egységes Kérelmek alapján, valamivel több, mint ötmillió hektár után igényeltek föld alapú támogatást a gazdálkodók. „Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta egymillió hektárt vontunk ki a termelésből. Tehát egymillió hektár az, ahova utat építettünk, gyárat építettünk, lakóházakat építettünk, és ez számomra egy egészen sokkoló adat.
Szerintem ez egy fontos feladatot is ad nekünk abból a szempontból, hogy lehetőleg ne a zöldmezős beruházásokat erősítsük a következő időszakban” – fogalmazta meg a jogos elvárást, hiszen számos olyan terület van, ahova a következő időszak beruházásait érdemes lenne irányítani.
Győrffy Balázs szót ejtett a generációváltásról is, amit égető feladatnak nevezett. Ennek elősegítésére született meg a gazdaságátadásról szóló jogszabály, az ilyen háttérrel nem rendelkező fiatalokat pedig minél fiatalabb korban kell megismertetni a mezőgazdasággal. A kamarának erre is több programja van, az egyik ilyen az Itthonról Otthonra elnevezésű, a másik pedig egy uniós együttműködésben megvalósuló projekt, az Európai Friss Csapat, ami a zöldség-gyümölcs-fogyasztást népszerűsíti.
Áttérve az agrárgazdaság kérdéseire, Győrffy Balázs beszélt az ágazat támogatáspolitikájáról is. Mint ismertette, két forrásból, az Európai Unióból és hazai forrásból érkeznek a pénzek. „Büszkék vagyunk rá, hogy a kamara kezdeményezésére jelentős hazai forrásnövekedést sikerült elérni, amit ha értelmesen és jól használunk fel, hiszen ez nemcsak egy lehetőség, hanem óriási felelősség is az ágazat számára, akkor komoly fejlődés előtt állhatunk, ami növelni fogja a magyar agrárgazdaság versenyképességét” – mondta.
Örömünk azonban mégsem lehet teljes, hiszen a klímaváltozás és a háború miatt nehéz gazdasági helyzetben kell termelnünk, az energia- és importanyagárak emelkedése komoly kihívás elé állítja a termelőket.
Ha mindez nem lett volna elég, az Európai Unió megnyitotta piacát az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt, egészen extrém piaci bizonytalanságot generálva ezzel.
A termelői árak drasztikusan zuhantak, az idén a magyar gazdák 100 milliárd forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni csak a búza előállításán. A tisztánlátás érdekében elmondta, hogy egy hektár árpa költsége 450-500 ezer forint, míg az eladási ára 350 ezer. „Ez a 100-150 ezer forint nagyon nagy veszteség, ezért jogosan gondoljuk azt, hogy árulás történt, amikor az Európai Unió nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt importtilalmat” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy ezzel ráadásul nem az ukrán termelőket védi az Unió, hanem azokat a több százezer hektáron gazdálkodó nemzetközi vállalatokat, amelyek nem is Ukrajnában vannak bejegyezve. Itt köszönte meg a kormány határozott lépését, amivel egyoldalúan megtiltotta az ukrán termékek behozatalát.
Győrffy Balázs végül szót ejtett az általa „sötétzöldek”-nek nevezett szervezetek munkálkodásáról. Felrótta nekik, hogy az európai előírásoknak nem megfelelően és nem engedélyezett növényvédő szerekkel előállított ukrán termékek esetében miért nem emelik fel a hangjukat, majd néhány, a közönség soraiban is derültséget kiváltó, egyébként aggasztó tudatlanságról bizonyságot tevő példát említett. Spanyol állatvédők szerint a kakasokat nem kellene együtt tartani a tyúkokkal, mert szexuálisan zaklatják őket. Németországban pedig egy tejelő tehenészetből a „rabságban” tartott állatokat kimenekítették és kiengedték az erdőbe, hogy ott boldogan éljenek. Az eredmény: szerencsétlen állatok szenvedve elpusztultak, hiszen naponta kétszer-háromszor meg kellett volna fejni őket. Mások azt szorgalmazzák, és ennek komoly támogatottsága van, hogy a tyúkokat ne lehessen ketrecben tartani, mert valaki bemászott egy ilyenbe, és megállapította, hogy borzalmasan kényelmetlen.
„Ursula von der Leyen a közelmúltban tartott évértékelőjében a gazdák munkájáról szólva azt mondta, fontos, hogy egészséges élelmiszert termelünk, fontos az önellátás, és együtt kell dolgozni a termelőkkel. Ez ugyan jól hangzik, csak kár, hogy köszönő viszonyban sincs a valósággal” – mondta az elnök, hogy a valóságban semmilyen érdemi egyeztetés nincs, a Bizottsággal nem lehet érdemi párbeszédet folytatni. „Ez egy háború, ahol egyrészről ott vannak a ketrecharcosok, a rovarliszt-rajongók, a másik oldalon pedig az értéket előállító gazdálkodók, akik Európa élelmiszer-biztonságát szavatolják, nekünk pedig az a feladatunk, hogy megvédjük őket” – mondta végül Győrffy Balázs.
