„A vidéki életforma érték, a magyar kultúra értékes identitásképző része. Nem mellékesen gazdasági szempontból sem jelentéktelen, hiszen az élelmiszert vidéken kell és lehet előállítani.” Ezekkel az alapvetésekkel vezette be előadását Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében idén is megrendezett Vidék Konferencián. A már hagyományosnak tekinthető rendezvény, mint minden évben, most is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról. Az eseményen a Századvég szakértői mellett előadást tartott Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is.

Győrffy Balázs, a mintegy 400 ezer tagot számláló köztestület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként és mint gyakorló gazdálkodó a vidékfejlesztés különböző aspektusait az agrárium oldaláról közelítette meg. Mindenekelőtt fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a kormányzati politikában a magyar vidék nemcsak szavak, hanem tettek szintjén is megjelenik.

A vidék gazdasági mutatóinak ismerete mellett ugyanilyen fontos, hogy a közvélemény mit gondol a vidéki életformáról, hogy milyen kép él az emberekben róla. Erre válaszul fogalmazta meg, hogy a vidéki életforma egy érték, a magyar kultúra identitásképző része, nem mellékesen pedig gazdasági szempontból sem jelentéktelen, hiszen az élelmiszert vidéken kell és lehet előállítani.

Ezzel együtt a vidéki élet alapja értelemszerűen a méltányos megélhetés és a fiatalok helyben maradása, utóbbi egyben a jövő záloga is. A korábbiakkal szemben az elmúlt 10 év e tekintetben is pozitív változást hozott: sok fiatal költözött és költözik vidékre. Az informatika adta lehetőségeknek köszönhetően a fejlődés abban is tetten érhető, hogy érezhetően növekszik a kereslet a vidéki és a falusi turizmus iránt. „A vendégéjszakák közel háromnegyedét vidéki szálláshelyeken regisztrálták, és ezen belül is látható az előretörése azoknak a vendéglátó egységeknek, ahol parasztudvarok, gazdaságok engednek bepillantást a mindennapjaikba. Ugyanígy növekszik a mezőgazdasági fesztiválok, gazdanapok látogatottsága is, ezek szervezésében a kamara is részt vesz.

Az Európai Unióban már régóta használt földrajzi árujelzés használatára, a vidéki márkázásra itthon is nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hiszen az „egyfajta minőségbiztosítás a fogyasztó felé és egy értékesítési lehetőség a gazdálkodóknak” – mondta Győrffy Balázs. Ennek is köszönhetően erősödtek a kistermelők, mikrovállalkozások lehetőségei, az ilyen termékek iránti kereslet pedig érezhetően emelkedik. Példaként említette az országos sajtmustrát, ahol a kínált sajtokat a termelők saját bevallásuk szerint 10 évvel ezelőtt nem biztos, hogy el tudták volna készíteni. Az ő képzésüket tanulmányutakkal támogatta a kamara.

Általánosságban is igaz, hogy folyamatosan növekszik a magas minőségű élelmiszerek iránti igény, „és arra kell törekedni, hogy ezeket lehetőleg rövid ellátási lánccal tudjuk eljuttatni a fogyasztókhoz” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy a klasszikus piacozás mellett az online térben is egyre több termelő érhető el. Ennek pedig megvan az az előnye is, hogy egy közvetítő közeg kimarad, így jobb áron értékesíthető a termék.

Az élelmiszer-termelés jelentőségét mutatja, hogy a Föld lakosságának növekedésével az élelmiszerek iránt is növekszik a kereslet, „Ez komoly lehetőség, egyben feladat is az ágazat számára, hisz a potenciál megvan bennünk, ezért arra kell törekedni, hogy erősítsük a termelést és az exportot” – hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan a lehető legnagyobb mértékben ki kell váltani az import termékeket, különösen azokat, amiket itthon is elő tudnánk állítani.

Ehhez egyebek mellett arra van szükség, hogy jól sáfárkodjunk a rendelkezésre álló lehetőségeinkkel.

Nem hallgatta el, hogy ebben nekik is feladatuk van. Ehhez kapcsolódva szólt a fenntartható mezőgazdaságról, az ugyanis, hogy természeti értékeinkkel jól sáfárkodjunk, nemcsak uniós elvárás, hanem nemzeti érdek is. Ebben segítségünkre lehetnek azok a technikai vívmányok, amelyek megteremtik a fenntarthatóság feltételeit. Ezek használatához azonban bővíteni kell a gazdálkodók ismereteit. Ide tartozik a hatékonyságnövelő beruházások kérdése is, mert azok a gazdasági fenntarthatóság mellett a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot is előidézik. Győrffy Balázs szándékosan használta elsőként a gazdasági fenntarthatóságot.