A kisgazdaságuk eredményességét számoló termelők közül sokan még mindig egyáltalán nem veszik figyelembe saját maguk és a családtagjaik munkabérét, és sok más tételt hasonlóan nagyvonalúan kezelnek. Például, ha a gazdaság és a lakóház egy villanyórán van, akkor annak a számláját sem számítják a gazdálkodás költségéhez. Ilyen és hasonló számításokkal papíron korábban jól kijöhettek a kisebb gazdaságok, de az elmúlt évek feszített üzleti környezete bebizonyította, hogy a hatékonysághoz bizony megfelelő üzemméretre van szükség. Császi László szerint emiatt hagynak fel, vagy tervezik olyan sokan, hogy felhagynak a gazdálkodással. Tovább nehezíti a kisgazdaságok és egyben a vidék helyzetét a következő generáció kérdése. Sok gazdálkodó gyermekei nem akarnak földművelésből megélni. A megyeszékhelyen felépülő gyárak másmilyen életet kínálnak a fiatalok számára, ami sokak számára vonzóbb alternatíva.
A régióban megjelent új munkahelyek komoly hatással vannak a mezőgazdasági cégekre, oly módon is, hogy emelik fizetési elvárásokat. A gyári munka kiszámíthatósága szintén vonzó lehet a mezőgazdasági munkák szezonalitásához képest. A munkavállalók szempontjából ez vonzó lehet, csakhogy a mezőgazdasági cégeknek nagyon nehéz ezzel versenyeznie. A gabona és a tej szeptember végi nemzetközi felvásárlási árát figyelembe véve gyakorlatilag lehetetlen.
Ezért egy mezőgazdasági vállalkozás vezetőjének egészen más módon kell megtartania és motiválnia a dolgozóit.
Ezért a Berettyómenti Zrt. elsősorban a munkakörülményekre fókuszál. Ebben is akad kockázat. Például, amikor a munkakörülmények javítása okán elkezdték az új fejőház építését, sokan féltek a változástól, eleinte nem örültek neki. Ami még a munkakörülményeket illeti, a legújabb munkagépek fülkéi már kényelmes környezetet biztosítanak a növénytermesztésben. Egy pályázaton elnyert támogatással a falusi vendéglátás üzletágat is elindították. A Zemplénben lévő épületet egy nem kötelező csapatépítő program keretében újították fel, amit nemcsak a turistáknak, hanem a vállalat dolgozóinak és családjuknak is pihenőhelyül szánnak.
– vagyis azzá válhat az évek és a munkája során. Szerinte az a jó vezető, akinek a kollégáival folytatott kommunikációjából érződik, hogy nem főnöknek tekintik, hanem vezetőnek. Persze, ezt csak idővel lehet elérni, és olyan dolgokkal például, hogy szinte mindig ő megy haza utoljára az irodából. Vagy, hogy nemcsak utasítást ad, hanem igyekszik elmondani az okokat, hogy a dolgozók is átlássák a folyamatokat és a dolgok miértjét. Vezetőként el kell ismerni, ha a dolgozók a napi rutinjuk okán jobban értenek egy-egy speciális területhez, nem szabad gondot csinálni belőle, ha ki kell kérni a véleményüket.
Császi László szereti folyamatukban nézni a dolgokat, kicsit távolabbról szemlélni őket, hogy összképet lásson. Ez a követendő irány meghatározását is megkönnyíti. Szerinte a világ folyamatos változása ezt igényli jobban, nem annyira az adatelvűséget. Charles Darwin elvei iránti elkötelezettségében gyakran hangoztatja, mintegy mottóként, hogy
Folyamatos alkalmazkodással lehet sorozatosan jó vezetői döntéseket hozni, és ez teszi sikeressé az agrárvállalkozásokat is. Ő semmiképpen nem pénzben, jövedelemben vagy nyereségben méri a cég sikerét, pláne a tavalyi évet nézve. Pénzben mérve kevés mezőgazdasági termelő mondhatná magát sikeresnek. Meggyőződése szerint az mutatja meg, hogy kik a sikeres mezőgazdasági vállalkozók, hogy a komplex és egyre gyorsabb (éghajlat, új korokozók megjelenése stb.) változásokra milyen gyorsan és ki milyen arányban tud megfelelő választ adni.
