0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Jó idénye volt a csemegeszőlő-termesztőknek

Már bátran kimondható, hogy Kárpátalján sikeres évet tudhat maga mögött az ágazat. Igaz, ez korántsem azt jelenti, hogy az elmúlt hónapok zökkenőmentesek lettek volna.
Illusztráció

Az Itália, az Afuz Ali, az Adda muskotály és néhány másik későn érő csemegeszőlő-fajta egy-két fürtje még a tőkén díszlik, de az idény a végéhez közeledik. Már bátran kimondható, hogy Kárpátalján sikeres évet tudhat maga mögött az ágazat. Igaz, ez korántsem azt jelenti, hogy az elmúlt hónapok zökkenőmentesek lettek volna.

Mivel jellemezné leginkább a lassan mögöttünk hagyott szezont? – kérdeztem Kovács András nagymuzsalyi gazdát.

– A váltakozó nyári időjárás okozta a legnagyobb problémát – kezdte válaszát beszélgetőpartnerem. – Míg Dél-Európa országai sokat szenvedtek a hőségtől, addig bizony nálunk olykor másfél-két hétre is hidegre, csapadékosra fordult az időjárás, megkeserítve az életünket. Ebben az időszakban járványszerűen terjedtek különböző gombabetegségek. Nagyon résen kellett lenni, hogy okszerű, hatékony védekezéssel megelőzzük a nagy bajt. Kissé előreszaladva elmondanám, hogy a csemegeszőlő éppen amiatt volt folyamatosan drága, hogy a házikertek többségében nem volt elég hatékony a növényvédelem.

Emiatt tudtuk július végétől egészen mostanáig 750-800 forintnak megfelelő árban értékesíteni a portékánkat. Máskor a korai fajták ennél jóval drágábban kelnek el, de augusztustól kezdődően jellemzően egyre olcsóbb a csemegeszőlő.

Továbbra is igaz, hogy a kuncsaft főleg a szemével vásárol?

– Nálunk a vevők alapvető elvárása, hogy a gyümölcs nagy testű, nagy bogyójú és ropogós legyen, a fehér szőlő színe sárgás árnyalatú. A nézelődés után következik a kóstolás, amit egyből felajánlunk a potenciális vásárlónak. Gyakorlatilag ekkor dől el, hogy megköttetik az üzlet vagy sem.

Az emberek többsége a roppanós, édes bogyókat kedveli. No és egyre bővül az a vásárlóréteg, amelyik a mag nélküli fajtákhoz ragaszkodik.

Ezt az elvárást mindenképpen figyelembe kell vennünk. Bő 1,5 hektáros a táblánk, és igazából nem terveztük a bővítését, de a vevőink megtartása érdekében jövőre mégiscsak telepítünk két sor mag nélküli fajtát, elsősorban Kismist. Ez nem lesz olcsó mulatság, bár, mivel a gyökeres oltványokat mi magunk állítjuk elő, legalább azt meg tudjuk tervezni, hogy melyik fajtából mikor és mennyit ültetünk.

Ha már szóba kerültek a fajták: csemegeszőlőből szinte áttekinthetetlenül gazdag a kínálat.

– Így igaz. A nálunk és a környező országokban tevékenykedő nemesítők­nek köszön­hetően az utóbbi két-három évtizedben szinte robbanásszerű volt a fejlődés e téren.

A kárpátaljai gazdák mostanáig mintegy félszáz fajtát próbáltak ki.

Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hisz mind a magyar, mind az ukrán szelekciójú fajtákhoz könnyen hozzájutunk. Mi jelenleg tizenöt fajtával dolgozunk. Arra törekszünk, hogy különböző legyen az érésidejük, mert azzal érjük el, hogy a terméksorunk az egész idényt lefedje.

Az okszerű, megelőző védekezés meghozta a kívánt eredményt

Pedig biztosan nagyobb bevételre tennének szert, ha a korai fajtákra koncentrálnának.

– Elvben igen, de tudni kell, hogy a miénk egy néhány fős családi gazdaság, vagyis nem tudnánk egyszerre boldogulni annyi szőlővel. A hozzánk legközelebbi beregszászi piac is nyomban telítetté válna. Így viszont, másnap-harmadnaponként, könnyen értékesíteni tudjuk az alkalmanként beszállított 60-70 kilogramm friss termést a törzsvásárlóink körében.

A megyét felkereső turisták és a környező településeken meghúzódó menekültek mennyire részesítik előnyben a helyi termékeket?

– Jellemző, hogy a miénknél olcsóbban jelenleg is kínálnak külföldről – elsősorban balkáni országokból – behozott csemege­szőlőt a kereskedők.

Ezek a tételek, bármennyire is professzionálisan kezelik őket a szállítás előtt, sokat veszítenek a frissességükből, mire megérkeznek.

No és, természetesen, meghatározza a küllemüket és az ízvilágukat, hogy nem teljesen éretten szedték le a fürtöket. Erre a vásárlók ösztönösen ráéreznek, akkor is, ha egyetlen szőlőszemhez sem érnek hozzá. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy amíg van elegendő helyi termék, addig az importált portéka alig fogy.

Idén folyamatosan jó ára volt a csemegeszőlőnek

Kovács András párjával, Erikával a beregszászi piacon folytattuk a beszélgetést.

Azt gondolhatnánk, hogy a hagyományos régi csemegeszőlő-fajtákat rég kiszorították az újak.

– Nem egészen így van. Látja, éppen az Afuz Ali szép nagy fürtjeit kínálom a vásárlóimnak. Ez a nagy bogyójú, hosszan a pulton tartható, török eredetű szőlőfajta a vidékünkön már a nagy-, sőt, a dédapáink idején elterjedt volt, akárcsak a középkorai érésű Pannónia kincse. Igaz viszont, hogy a nálunk akkoriban legnépszerűbb Saszla – errefelé egyszerűen Gyöngyszőlőnek hívjuk – értékesítésével ma hiába próbálkoznánk, mert jóval nagyobb bogyójú és fürtű fajták uralják a piacot.

Mi azért is ra­gaszkodunk a hagyományos fajtákhoz, mert öntözés nélkül is szépen teremnek, míg az újak megkövetelik a folyamatos vízellátást, vagyis csöpögtető rendszer kiépítését.

Csakhogy a hegyoldalon, ahol a szőlőtábláink je­lentős része húzódik, egyszerűen kivitelezhetetlen a mesterséges vízutánpótlás.

A fóliás szőlőtermesztés önöknél még nem került szóba?

– Kárpátalja ezen a téren is elől jár. Ha egyszer én is belevágnék a családommal, akkor biztosan valamelyik nagyon korai fajtát, például az Arkagyiját vagy a már említett Kismist részesíteném előnyben, hogy meglegyen az a két-háromhetes előny a szabadföldi szőlőkkel szemben, ami biztos piaci pozíciót jelent. Ismerőseimtől úgy hallom, hogy a fóliás szőlőtermesztés komoly befektetést igényelt, de nem hozta a tőle remélt hasznot. Meg is magyarázom: bár nem igényel oly sok élőmunkát, mint például az uborka vagy a paradicsom fóliás ter­mesztése, mégis jelentős a beruházás. Hogy mást ne mondjak, az egész vegetációs idő alatt, márciustól novemberig öntözni kell a tőkéket. Egyszóval, mi maradunk egyelőre a szabadföldi termesztésnél. Szerencsére elég nagy kereslet mutatkozik a portékánk iránt, s úgy látom, hogy sorstársaim is jól boldogulnak.

Valamennyien örülünk neki, hogy egyre több felvásárló keresi fel azokat a termőtájakat, ahol jelentősebb a csemegeszőlő termesztése, s elviszik a portékánkat a hágón túlra. Így aztán ebből a finom gyümölcsből egyelőre nincs túltermelés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Illusztráció
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: