A Berettyómenti Zrt. történetét a kihívások és a lehetőségek felismerése, a pályázatok kihasználása vezérelte és folyamatosan bővülve, cégcsoporttá fejlődött. Ebben nagy lehetőségek vannak, bár a vele járó adminisztráció óriási terheket ró a munkatársakra. A Berettyómenti Zrt. az egykori esztári mezőgazdasági szövetkezet jogutódja. Császi László tulajdonos-vezérigazgató büszke rá, hogy az 1968-ban alakult November 7. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet több átalakulást megélve ugyan, 2023-ban még mindig működik az elődök nyomdokát követve.
A Berettyómenti Zrt. Biharban gazdálkodik, melynek adottságai alapvetően meghatározzák, hogy itt milyen típusú mezőgazdasági cégek tudnak létrejönni, megmaradni, működni. Az ezen a vidéken végbemenő klimatikus változások megelőzik az ország többi részén bekövetkező klímaváltozást, az utóbbi évek aszályai itt hatványozottan hatottak. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy szeptember végén a nyugati megyékben még nem is terveztek a napraforgó betakarításával, addigra ők már végeztek vele és a kukorica betakarítását kezdték meg.
Az aszály enyhítésére, elméletileg, öntözhetnének a Berettyóból, csakhogy a határ túloldalán, Romániában épített víztározók miatt ez nem lehetséges. A folyó mára patakocskává zsugorodott, öntözést nem lehet rá alapozni.
A repce fajsúlyosan jelenik meg a vetésszerkezetben, és természetesen, vannak benne őszi vetésű növények, búza és árpa. Ezeken kívül termesztenek napraforgót, kukoricát, és az éghajlat változása miatt cirkot. Ezek alkotják a körülbelül 1200 hektáros növénytermesztési üzletág alapját. Emellett integrátori szerepet is betölt a Berettyómenti Zrt. Mint tulajdonosa elmondta, egy lazább integrációról van szó, amiben van, aki csak egyes célgépek szolgáltatásait veszi igénybe, másokkal inputanyagok beszerzésében működnek együtt. Növényvédelmi szolgáltatásukat szintén több gazda igénybe veszi, például saját nagy hasmagasságú önjáró permetező híján. Az integráció gazdálkodói évről évre egyre jobban számítanak a zrt.-re, mert a talajszerkezettel nem boldogulnak a kis erőgépek. Mindemellett a csoport tevékenységének fontos része az inputanyag- és gabonakereskedelem, ezeken keresztül a gazdálkodók még szélesebb körével működnek együtt.
Állattenyésztési üzletáguk egyedül szarvasmarhával foglalkozik, viszont mindkét féle hasznosításban. Tejhasznú állományukban körülbelül 380 holstein-frízt fejnek, húsmarhaként törzskönyvezett magyartarkákat tartanak. Mint Császi László fogalmazott, az állattenyésztési ágazatuk hobbinak tekinthető, soha nem volt jövedelmező. Valójában korábban fel kellet volna számolniuk, de mivel nem tették meg, egyelőre megtartják. Növénytermesztésükben és állattartásukban egyaránt rég megkezdték a precíziós gazdálkodást, vagy, ahogy a vezérigazgató fogalmazott, a precízebb gazdálkodás irányába tartanak. Az országban másodikként vásároltak automatikus kormányzású John Deere traktort, és több más területen is az úttörők közé tartoznak gazdálkodási szemléletükkel.
Minden alaposság ellenére ők is átestek buktatókon, amikor az elsők között vezettek be valamilyen technológiát. A gabonaszárító berendezésüket energiatakarékosság céljából szalmatüzeléssel szerették volna kiegészíteni. A kivitelezést követően derült ki, hogy ez műszakilag nem lehetséges. Ez az „újítás” bírósági perig fajult.
A bürokrácia sem könnyíti meg a fejlesztések bevezetését. A napelemek elhelyezése kapcsán például a hatóságok egyes telephelyeiken minden további nélkül engedélyezték a telepítést, máshol meg nem. Az adottságok Császi László szerint nagymértékben befolyásolják a gazdálkodást, és úgy gondolja, hogy a magukét figyelembe véve kifejezetten jók a termelésben elért eredményeik. A mezőgazdaság komoly változások előtt áll, és a Berettyómenti Zrt. vezérigazgatója szerint mind a vidék, mind a gazdálkodás szerkezete komolyan átalakul a már ismert tényezők hatására.
