A Rokohumin és Rokolan növénykondicionálók kifejezetten alkalmasak drónos kijuttatásra. Mindkét termék kulcsfontosságú összetevője a magas aminosav-tartalom – egyedülálló módon 18-féle állati eredetű aminosav található bennük. Mindezek mellett a Rokohumin lombtrágya szerves NPK-t, mikroelemeket és huminsavat, a Rokolan talajkondicionáló pedig szerves NPK-t tartalmaz, melyek felvételét és beépülését nagymértékben elősegítik az aminosavak.

Az aminosavak legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy sok energiát megtakaríthatnak a növények, amennyiben készen kapják, és nem nekik kell előállítaniuk ezeket a vegyületeket, így több energiájuk marad a termésmennyiség, -minőség növelésére vagy az ellenálló képesség fokozására. Az egyedülálló összetétel tehát elősegíti a növényben lejátszódó anyagcsere-folyamatokat, az aminosav hatására a mikroelemek könnyedén felszívódnak a levelek felületén, javítja a növények természetes ellenálló képességét, a réz- és kéntartalom ösztönzi a növekedést a korai vegetációs időszakban, és ellenállóvá teszi a növényt a gombás fertőzések ellen. Emellett javítja a termények minőségi mutatóit (olaj-, cukor-, keményítőtartalom).

A Rokolan talajkondicionálóval és a Rokohuminnal kölcsönösen kedvező hatást fejtenek ki egymásra. A termék széles hatékonysága a mikroorganizmusok együttes működésének köszönhető. A nitrogénkötő és foszforfeltáró mikroorganizmusoknak köszönhetően harmonikus növénytáplálás valósul meg. A gyökérkolonizáló mikroorganizmusok biztosabb csírázást, jobb tápanyagfelvételt és dinamikus növényfejlődést eredményeznek. A mikroelemek felvehetőségét hatékonyan növelő anyagok képzésével csökken a hiánybetegségek kialakulásának esélye. Állományban használva aktiválják a növény védekezőrendszerét, így csökkentik a későbbi fertőzések kockázatát. A készítményben tíz baktériumfaj található (Azotobacter vinelandii, Bacillus megaterium, Clostridium pasteurianum, Azo­spirillum brasilense, Bacillus subtilis, Rhodobacter sphaeroides, Lactobacillus plantarum, Trichoderma ree­sei, Saccharomyces cerevisiae, Streptomyces albus).

A Rokolant és a Microbion C-t együttesen javasolt kijuttatni a talaj teljes felületére, még a vegetáció megindulása előtt, legkésőbb a magágy készítésekor 50 l/ha Rokolan és 1,5-2 l/ha Microbion C dózisban. Utóbbi szárbontásra is alkalmazható, a szármaradványokra permetezve és beforgatva. A Rokohumint alapvetően 2,5 l/ha dózisban ajánlják, azonban ahogy nő a kultúra lombfelülete, 5 literes dózisig lehet emelni. A Microbion C dózisa lombon 1-1,5 l/ha, első alkalmazása az első Rokohumin-kezeléssel együtt ajánlott, viszont a lombfelület növekedésével meg lehet ismételni, ami nagymértékben csökkenti a megbetegedések kockázatát. A technológia használatával kevesebb műtrágyára van szükség, és kisebb lesz a növényvédelmi költség. A talaj gyors regenerálódása érhető így el, mondta Zalai Mihály.

Elsodródás és taposás nélkül A földi és légi permetezés között a kijuttatás módján kívül lényeges különbség az a légörvény, ami drónos kijuttatáskor megkeveri és megtöri a permetcseppeket. A kisebb cseppek ugyanis hatékonyabban és gyorsabban felszívódnak, a fedettség pedig a növények szártövére és a levélfonákra is kiterjed. Andristyák Csaba a Drone Partner Kft. képviseletében tartott bemutatóval egybekötött előadást a drónos növényvédelem és növénykondicionálás lehetőségeiről. A szakember elmondta, hogy 25 °C-nál magasabb hőmérsékleten nem javasolt drónnal növényvédő szert kijuttatni, mert a hagyományos földi kezelésekhez képest sokkal kevesebb vízben oldják a szert, amiatt melegben csökkenhet a hatékonysága. Továbbá szinte teljes szélcsendre (4 m/s alatti légmozgás) van szükség, így általában éjszaka permeteznek. A drón nagyon precízen kijuttatja a készítményeket akár nagyon kis cseppméretben. Elsodródás a dróntechnológiában a szó szoros értelmében nem létezik, azt nagyrészt az időjárási körülmények idézhetik elő, megfelelő kijuttatási terv készítésével azonban tovább lehet csökkenteni a kockázatát. Nagyon látványos volt, ahogy a precíziós permetezőgép keltette vortex örvény megmozgatta a leveleket, így a levél fonákára is került a kijuttatott vízből. A technológiának az is előnye, hogy általában az engedélyokiratban megadott szerdózis alsó értékét elegendő kijuttatni. A drónos kijuttatási mód nagyon előnyös akkor, amikor a nedves talaj miatt földi gépekkel nem lehetne a területre menni, és akkor is nagy hasznát lehet venni a légi technológiának, amikor a növényállomány lombja már annyira záródott, hogy nagyban sérülne, ha hagyományos művelőeszközökkel permeteznének, mondta Andristyák Csaba.

Tizenkettőből egy válik be

A káposzta betakarítása embert próbáló feladat, de nem lehetetlen küldetés. Amikor tripszes az állomány, akkor minden szedő csak egy-egy sort visz, mert több idő kell a tisztításra. Máskor két sorról szed egy ember, és százméteres óránkénti sebességgel haladnak.

Ezt a munkát kevesen vállalják, főleg hosszú távon, annak ellenére, hogy lépcsős fizetési rendszert alkalmaz a termelő, azaz havonta emeli az órabért, a főként Ukrajnából és Romániából érkezett munkások pedig szállást is kapnak. Tizenkét emberből általában egy marad hosszabb távon, van, aki egy-két nap alatt föladja, mások kivárják az egy hónapot és utána mennek el, említette Halász Ádám.

A rendezvényen bemutattak egy pótkocsi oldalára szerelhető káposztafelhordó szalagot is, amelyről a tervezője beszélt. Az első ilyen eszközök villanymotorral készültek, mert az MTZ-k hidraulika-rendszerének teljesítménye nagyon kicsi a szedéshez szükséges sebességnél. Az eddig gyártott 40 szalagból 32 villanymotoros, a többi hidromotoros. Masszív szerkezet, ritkán szükséges nagyobb felújítást végezni rajta a nagy igénybevétel ellenére.

A szalag magassága is állítható, a ferde felhordó rész hossza pedig a gyártás során egyedileg alakítható ki. A pótkocsin lévő részt az évek során meghosszabbították, és a szalagon az egyenes lapátokat ívelt, kifli formában rögzített lapátok váltották föl, melyeknek a magassága is nagyobb lett. Ezek a változtatások mind azt a célt szolgálják, hogy a nagyobb káposztafejek se guruljanak vissza a felhordás során.

Több érkezik

A piaci helyzetet nagyon röviden jellemezte Halász Ádám: nincs ára a terméknek, és leginkább eladni sem lehet. Szeptember végén sok olyan 160-170 napos káposztájuk volt még a területen, amit 110 napra kellett volna levágni.

Ehhez még hozzájön az, hogy például Lengyelországban a 25 °C körüli hőmérsékleten sokkal jobban fejlődik a káposzta, mint nálunk a nyári kánikulában. Lengyelországban öntözés nélkül is termeszthető ez a növény, mondta Káposztás János.

A rendezvényen jelen volt Zupka Béla is, aki Alsónémediben termeszt káposztát, idén 8 hektáron. Ő nem ipari, hanem pultos fajtákat termeszt, és hazai áruházláncoknak értékesít. A szakember szerint jelenleg katasztrofális a piaci helyzet. Külföldről is jön be káposzta, és bennragadt a magyar áru is, tehát a helyzet várhatóan tovább romlik. Míg tavaly a megnövekedő költségeket lekövette a káposzta eladási ára, idén ez a két dolog teljesen elvált egymástól: a termelés költségei 20%-kal emelkedtek, a termelői ár pedig 20-25%-kal csökkent. Ennek az okát Zupka Béla abban látja, hogy

De ez nem csak a káposztára igaz, a zöldség-gyümölcsök nagy része az unióban ragadt idén, és annak egy része Magyarországon fog kikötni. Zupka Béla abban bízik, hogy a késői tárolással március–áprilisra megmozdul az ár. A betakarítástól időben távolodva – ahogy fogynak a raktárkészletek – általában növekszik az ár, és van, amikor ellensúlyozza a pluszköltségeket. A káposzta árát is a kereslet-kínálat mozgatja – jelenleg a túlkínálat a jellemző –, és nem az alapján árazódik a termék, hogy adott helyen mennyi volt az önköltség.

Hazánkba Macedóniából és Szerbiából is érkezik káposzta, ám ezekben az országokban az önköltség jóval alacsonyabb, így még a szállítási költség hozzáadásával is versenyképesebbek, mondta Zupka Béla.