A sarkvidéki és tundrazónából induló jelenetős számú nagylilik-csapatok mellett érkeznek az északi térségben költő nyárilúd-csapatok, valamint ugyan egyre kevesebb mennyiségben, de vetési ludak, illetve több védett lúdfaj is.

Az egyetlen hazai fészkelő vadlibánk, a nyári lúd a közelmúltban jelentős állomány-növekedést mutatott, így vadászhatóvá vált.

A hazai állomány nagyobb része októberben a Földközi-tenger felé veszi az irányt, helyükre északon költő nyári ludak, nagy lilikek, vetési ludak, kis lilikek, ritkább vendégként vörösnyakú ludak és rövidcsőrű ludak, esetenként apáca ludak és örvös ludak, valamint kanadai ludak és nílusi ludak érkez(het)nek vizeinkre.

A klímaváltozás hatására egyes fajoknak változott a vonulási útvonaluk, például a vetési lúdé némileg eltolódott, így jóval kevesebb mennyiségben érkeznek Magyarországra.

A ludak őszi-tavaszi itt-tartózkodásuk alatt főként az őszi vetések növényzetét, gyom- és kultúrnövények magvait fogyasztják. A nagy, nyílt síkságot kedvelik, vízen és szárazföldön egyaránt ott tartózkodik szívesen, ahol messzire ellát. Tömeges megjelenése esetén, a mezőgazdaságban érzékelhető kárt okozhat.

A ludak az éjszakát a vízen töltik, majd napkelte előtt hajnalban húznak ki a legelőre táplálkozni. Délelőtt aztán jóllakottan a csapat visszatér a vízre inni, majd a déli órákban ismét a legelőre repülnek. Alkonyattal, sötétedés előtt újra felkerekednek, és éjjeli pihenésre vízre szállnak.