Miért féltek annyira a férfiak a nőktől a 20. század elején? Hogyan indította el a Jacqueline Kennedy és egy bunyó az amerikai borokat a fejlődés útján? Mi köze a monogámiának a borfogyasztáshoz? Vagy hogyan járult hozzá a meztelen fürdőzés az ausztrál borok sikeréhez? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk Kovács Tibor és Kupa Enikő Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története című könyvéből, amit egy sajtótájékoztató keretében mutattak be.

A könyv szerzői nem csak a munkában, az életben is egy párt alkotnak. Enikő és Tibor már 24 éve, a megismerkedésük óta borkedvelők. Akkoriban borkóstolókat és borvacsorákat szerveztek, aztán elkezdtek együtt bortúrákat tenni Európa különböző országaiba. A könyv ötlete azonban nem egy külföldi borvidéken, hanem idehaza született meg.

A könyv egy virtuális utazásra hív hat országon és 500 éven át azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: bor nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes, mert abból mindig valami felfordulás származott a történelemben. A kötetből az is nyilvánvalóvá válik, hogy a bor áldás az emberiségnek. Thomas Jefferson szerint a borissza népek soha nem olyan részegesek, mint a töményivók. Az emberiség legrészegebb korszakai ugyanis a töményekhez kötődtek. A vadnyugat a viszkihez, az ausztrál gyarmatosítás a rumhoz és az angol ginőrület, nem meglepően a ginhez, amihez azért némi terpentint és kénsavat is adtak a biztos hatás kedvéért.

A szerző azt is elmondta, a könyvben szereplő országok közül leginkább Chilébe és Argentínába szeretnének eljutni, mert ezeket tartják a legvadregényesebb országoknak. „Az újvilági országokból az argentin Malbecet szeretjük legjobban. Alapvetően különbözik a többi fajtától, sokkal selymesebb, balzsamosabb” – tette hozzá Tibor.

A tájékoztatón is kiderült, az Újvilág sokkal rugalmasabban alkalmazkodik a változó körülményekhez. Mindezt újzélandi, ausztrál, dél-afrikai, kaliforniai, argentin és csillei borokon keresztül mutatták be. Megtudtuk, a dél-afrikai bor története, a hollandok története – akik a kénezést elkezdték használni -, hogy a világon Izlandon volt leghosszabb ideig alkoholtilalom, hogy Buenos Aires a világ második – Párizs után – legnagyobb borfogyasztó városa, és Chillét, mivel ott nem volt filoxéra, a szőlészek paradicsomának tartják.

Hihetetlen háttérinformációk, könnyedén és közérthetően megírva. Egy könyv nem antialkoholistáknak szól, amin átüt, hogy a szerzők nem vért izzadva rótták a sorokat, hanem maguk is élvezték az írás folyamatát. A Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története már elérhető online és a könyvesboltok kínálatában.