Dióról és diómetszésről rendezett szakmai napot Pölöskén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Nébih fajtakísérleti állomásán újonnan telepített diógyűjteményben már a kezdetektől rendszeresen metszik a diófákat, így azt várják, hogy az ötödik évben termőre fordulnak, és gyorsabban lehet értékelni a fajtákat. A diótermesztés fontos területe a növényvédelem, különösen a nyugati dióburok-fúrólégy megjelenése óta.
Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások igazgatóságának vezetője foglalta össze a drónos permetezésre vonatkozó előírásokat. Háromféle követelményrendszernek kell megfelelni a drónos növényvédelemhez: a gépnek típusminősítéssel kell rendelkeznie, a pilótának szerepelnie kell a Nébihnél vezetett drónpilóta-nyilvántartásban, és csak ilyen kijuttatásra is engedélyezett növényvédő szer használható. Jelenleg 17 dróncsalád szerezte meg a típusminősítést Gödöllőn, a MATE Növényvédőgép Vizsgálólaboratóriumában. A Nébih drónpilóta-listáján 37-en szerepelnek, nekik pilóta és növényvédő szakember képesítést is kellett szerezniük. Két cégnél lehet ilyen képzésen részt venni, az ABS Drón Kft.-nél és a Légtér.hu Kft.-nél, vizsgázni viszont nem náluk, hanem akkreditált vizsgaközpontban kell. A drónpilótáknak kétévente továbbképzésen kell részt venniük.
Magához a drónos permetezéshez felelősségbiztosítás, valamint műveleti vagy LUC-engedély szükséges, a munkát pedig a megyei kormányhivatalnál kell bejelenteni 48 órával a permetezés előtt, és tervet is kell benyújtani a drónos permetezésről. Ez nem a pilóta, hanem a növényvédelmi szakirányító feladata.
A közeljövőben nem nagyon várható újabb engedély-kiterjesztés, ugyanis vizsgálni kell a szükséges dózist, lémennyiséget, permetezési sebességet, hatékonyságot és az elsodródást. Mindez egy-két évig is eltarthat, és a gyártó indítványozza az engedély kiterjesztését. Termésnövelő anyagoknál annyival egyszerűbb a helyzet, hogy a drónos kijuttatásukhoz csak a gépre és a pilótára vonatkozó előírásoknak kell eleget tenni, engedély-kiterjesztésre nincs szükség. Magyarország mellett csak Spanyolországban létezik legális drónos növényvédelem, hangsúlyozta előadása végén Várszegi Gábor.
Hazai oltványbólMagyarországon magoncra oltjuk a diófajtákat, mert nem jutunk hozzá a mikroszaporított alanyokhoz, mondta előadásában Rácz Szabó Róbert, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt a termesztőknek is változtatniuk kell a módszereiken, mert a dió mélynyugalma januárban véget érhet, ami befolyásolja a metszés idejét. Az utóbbi években megváltozott az egész diótechnológia, már csak oldalrügyön termő fajtákat telepítenek. A magyarországi ültetvényterület körülbelül 10 ezer hektár, és zömmel hazai oltványokat telepítenek a gazdálkodók. A külföldi fajták közül a Lara nem igényel porzót, gyümölcsének mérete 32-36 milliméter, kemény héja van és jól törhető. Az egyik legismertebb fajta az 1979-ben, az USA-ban született Chandler. A fajtát a Cisco porzóval kell telepíteni. Az USA-ban léteznek 100%-ban oldalrügyön termő fajták is, de általában leaprósodik rajtuk a dió. A francia Franquette 80%-ban terem oldalrügyön, a gyümölcs 32-36 milliméteres. Fontos ismerni a fajták növekedési erélyét, és az alapján metszeni az ültetvényeket. Az említett fajták közül a Lara a legkisebb, aztán Fernor, Chandler és Milotai 10 a sorrend. Törekedni kell rá, hogy mindig egyéves hajtáson teremjen a dió, ezért rendszeresen metszeni kell, javasolta a faiskolás szakember, aki maga is termeszt diót. Új fajtát is talált, amit Tarcal néven tervez bejelenteni állami minősítésre. A klímaváltozással kapcsolatban érdekességként hozzátette azt is, hogy az idén már pekándiót és pisztáciát is szaporított. |
