Szőlészeti kutatások

Ha röviden áttekintjük a Miklóstelepen született kutatási és gazdálkodási eredményeket, meglepődhetünk sokoldalú tevékenységen, aminek

Említhetjük az újszerű agrotechnikai eljárásokat (pl. különféle művelésmód-, támberendezés-vizsgálat, gyökérfeltárás), az élettani (pl. rügydifferenciálódás, rügyterhelések, fagyvizsgálatok, hormonkezelések), a növényi táplálkozási és növényvédelmi kutatásokat (vírusmentesítés, növényvédő és gyomirtó szerek kipróbálása), a szaporítási kísérleteket (intenzív dugványozás), valamint a borszőlőfajták nemesítését, az új klónok és fajták fajtafenntartását.

A szőlőfajták gyökérfeltárásával megismerték a gyökerek fejlődését, elrendeződésüket a homokos talajokban. A rü­gyek differenciálódását, a virágzat kezdeményeinek fejlődését mikroszkópos vizsgálatokkal tárták fel. A téli fagyok utáni rügy­vizsgálatokkal megállapították az elfagyás mértékét. Ezek ismeretében lehetett megalapozni a tőkék fajtához illesztett rügyterhelését, termésszabályozását.

Az intézet által kiépített szaktanácsadási hálózat keretében a telepen és a nagyüzemekben talaj- és levélminták begyűjtésével, analízisével és erre épülő szaktanácsadással támogatták a velük szerződésben álló gazdaságokat. Az 1970-es évek végén öntözési kísérletekkel, talajvédő emulziókkal segítették a homok vízháztartásának javítását.

Meg kell említeni Kurucz András úttörő munkáját, aki Kerekegyházán az új szőlőfajták (Ezerfürtű, Jubileum 75, Kármin, Kurucvér) szakszerűen kezelt, mintaszerű törzsültetvényeit létesítette, amelyek alkalmasak voltak szakmai bemutatókhoz, az új fajták megismeréséhez és szaporításához. A fajták gyors felszaporításához és elterjesztéséhez a kutatók kidolgozták az intenzív (perlithurkás) szaporítást.

Az országban elsőként 1972-ben Miklóstelepen kezdődött a szőlő vírusmentesítése teszteléssel Lehoczki János professzor vezetésével, Farkas Gézáné, később Lázár János közreműködésével. Jelentős eredmények születtek az új szőlőfajták és klónok tesztelten vírusmentes szaporítóanyag-termesztésében és fenntartásában. Ez a munka sok átszervezést megélt. A hozzá tartozó növényanyag (vírusgyűjtemény, vírusmentes prebázis ültetvény) Miklóstelepről először Kisfáiba, majd onnét Katonatelepre került,

Minden átszervezés megnehezítette, lelassította ezt az egész országra kiterjedő, növényvédelmi szempontból igen jelentős és folyamatos munkát.

Katonatelepen jelenleg izolátorházakban tartják fenn a több száz klón és fajta betegségektől mentes, igen értékes kiinduló állományát, amiből a felszaporításuk történik.

Borászati kísérletek

A telepen épített üzemi pince az Alföld legértékesebb pincéinek egyike volt, ahol a homoki termőtájra jellemző minőségi borokat készítettek. A borászmesterek között szerepel Soós Imre, Nádas András, Pető Sándor, Kulcsár András. Sok értékes, tartalmas és előrevivő borászati kísérletet végeztek az Alföldön elterjedt hagyományos, valamint az új fajták és klónok terméséből készített borokkal. Ugyanakkor a telepen megtermelt szőlőből készített nagy mennyiségű bort további feldolgozásra és eladásra az intézet központi pincéjébe (Budapest-Kőbánya) szállították.

Az ott dolgozó mindenkori borászok (Sleisz Kálmán, Gallai Mária, Májer Sándor, Horváth Júlia, Sipiczki Sándor, Tálas Katalin) azért fáradoztak, hogy az új hibridek terméséből fajtatiszta, javítás nélküli borokat készítsenek, és azokat minél szélesebb körben megismertessék. A gazdasági és a kísérleti pince borainak analitikai vizsgálatát Budapesten, majd Kecskeméten a központi laboratóriumban végezték Uray Gézáné, illetve Miklós Erzsébet vezetésével. Évente több borbemutató alkalmával ismerhették meg és értékelték a borbírák és az érdeklődő szakemberek a miklóstelepi új fajták javítás nélküli borait.

Az ország különböző részeiből neves borászok és gazdasági szakemberek mindig nagy érdeklődéssel érkeztek a telepi borbírálatokra, tárgyilagos véleményt adtak a borok minőségéről, segítve ezzel a fajtajelöltek állami minősítését, felszaporítását és termesztését.

Sokszor megfeledkezünk arról, hogy

Így a Miklóstelepen végzett alap- és alkalmazott kutatások hatása a mai napig érvényesül a gyakorlatban.