0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Nyomasztó gondok

A zöldség-gyümölcs ágazat helyzetét vázolta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Elsősorban az időszerű gondokra mutatott rá.
Létkérdés a termésbiztonság megteremtése a gyümölcstermesztésben

A mezőgazdaság más ágazataihoz hasonlóan sújtja a zöldség- és gyümölcstermesztőket a munkaerőhiány és a klímaváltozás, utóbbi elsősorban a gyümölcsösöket érinti a gyakoribb tavaszi fagyok miatt. A fagykárokból eredő nagy termésingadozás a gazdálkodóknak, a kereskedőknek és a fogyasztóknak sem jó:

amikor hiány lép föl és magasak az árak, az erősíti az inflációt, a másik véglet pedig letöri az árakat és a termelők nem jutnak elég jövedelemhez.

Alapvető jelentőségű tehát a termésbiztonság alapjainak megteremtése az ágazatban, ez a túlélés feltétele, hangsúlyozta Apáti Ferenc.

Drámai költségnövekedés

Az utóbbi két évben 50-60%-kal ugrottak meg a termelési költségek, az előző öt-hat évben pedig megduplázódtak. Ezzel az irgalmatlan emelkedéssel nem tartott lépést a hozamok növekedése, sem pedig a felvásárlási áraké. A költségnövekedés egyik fontos összetevője a munkabérre kifizetett összeg emelkedése, ami hosszú távon így marad. Két-három év alatt a növényvédő szerek ára 50%-kal emelkedett, a műtrágya és az energia három-négy-ötszörösére drágult a Covid és az orosz–ukrán háború előtti időkhöz képest. Tavaly még viszonylag elfogadta a hazai piac a költségekkel lépést tartó áremeléseket, elsősorban a zöldségek esetében, a gyümölcsöknél kevésbé.

Az idén viszont a további 10-15%-os költségnövekedés ellenére az árak mérséklődtek, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar egyaránt vissza akarja szorítani a korábbi szintre, és ez satuba fogja a gazdálkodókat, fogalmazott a FruitVeB elnöke.
Sok korszerű üvegház épült, a drágulás
azonban megtorpantotta a fejlesztéseket

Kiskultúrának számít szinte mindegyik kertészeti kultúra, azért érinti érzékenyen az európai uniós szigorítás a növényvédő szerek engedélyezése terén. A mind kevesebb használható hatóanyaggal szemben áll, hogy a klímaváltozás miatt új károsítók jelennek meg, az ismertek korábban kezdik a károsításukat, továbbá az enyhe telek kedveznek a fennmaradásuknak. A kertészek számára létkérdés, hogy rugalmas legyen a hazai engedélyezés, vagyis nálunk is lehessen használni azokat a készítményeket, amelyek valamelyik tagországban kijuttathatók egy kultúrára.

Szabadföldi kultúrák

Kevesebb meggy termett, mint tavaly,
mégis olcsóbban kellett eladni

A gyümölcságazatban rossz a termesztők közérzete, osztotta meg tapasztalatait Apáti Ferenc.

Sok ültetvény elöregedett, és velük együtt a termelők is öregednek. Ahol a gazda 60-70 éves, és nem tudja átadni valakinek a gyümölcsöst, már nem lesz új telepítés, hiszen az 15-20 évre szól.

Ezek az idős ültetvények ki fognak hullani a rendszerből, ami egyben a piac tisztulásával jár. A hatékony gazdaságok maradnak meg. A gyümölcstermő terület folyamatosan csökken hazánkban. Ez az említetten kívül azzal is magyarázható, amit az alma és a meggy példáján mutatott be Apáti Ferenc. Míg az almatermesztés költségei 50-60%-kal nőttek, a termelői árak csak 10-20%-kal. Meggynél még rosszabb a helyzet, az előző évhez képest 15-20%-kal csökkentek az átvételi árak, pedig a termés is kevesebb volt, mint tavaly.

A szabadföldi zöldségek termesztése stagnál vagy enyhén emelkedik. Könnyebbség ezen a területen, hogy egyik évről a másikra változtatni lehet a vetésszerkezeten, és a tavaszi fagyok sem károsítják a csemegekukoricát és a zöldborsót, ami a két meghatározó kultúra. Az idén augusztusig kiváló évjárat volt ezekre a növényekre, az őszi szárazság viszont kissé megviselte a csemegekukoricát. Időszakos túlkínálat alakult ki ősszel, ami meredek áreséshez vezetett. A drága energia miatt mindenki igyekszik elkerülni a tárolást, magyarázta a szakmaközi szervezet elnöke.

Az idei jó év után jövőre az árak csökkenése várható, mert a feldolgozók nem tudják tartani a magas felvásárlási árakat.

Most a csemegekukoricáért körülbelül két és félszer annyit fizetnek, mint három éve, a zöldborsóért pedig kétszer annyit. Emellett az energia is sokkal többe kerül, így a feldolgozók kevesebb alapanyagot vásárolnak. Helyette már megérkezett a kínai csemegekukorica-konzerv.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Magazin ajánló: