már önszabályozó
Nem egészen húsz évvel ezelőtt, 2006-ban jártunk Babó Tivadar soproni ültetvényében, hogy bemutassuk az általa kifejlesztett ágaskordon művelésmódot. Azóta tovább finomította az eljárást és új gépet is szabadalmaztatott a rügyek eltávolítására, ami a termésszabályozás alapja ebben a művelésben. A feltaláló összegzését közöljük most.
ágaskordon-szőlője Soltszentimrén
homoktalajon, idén júliusban
1978-ban, doktori értekezésként a már önszabályozásra átállt tőkék hajtásrendszerét vizsgáltuk. Mintájára rövid, leívelődő ágrendszerrel új tőkeformához jutottunk, amit 2018-ban az Ágaskordon című könyvben adtunk közre. A tőkeformához több szabadalom kapcsolódik: a fürtök számát az USA-ban 1982-ben elfogadott szabadalom a leívelődő ágrendszer megrövidítésének mértékével szabályozza. Jogvédelem hiányában ez a módszer minimal pruning névvel széles körben elterjedt. A következő amerikai szabadalom 2003-as, és a fürtök számát a leívelt ágrendszer duzzadó rügyeinek leverésével csökkenti.
Kaliforniában termő szőlőültetvényben a tőkék termőfelületét a produktivitásukhoz méreteztük. Az önszabályozásra átállított ágaskordon tőkék terméshozamát megkíséreltük géppel, a leívelődő ágrendszeren fakadó rügyek leverésének mértékével szabályozni. A rügyleválasztó szerkezet hibái miatt azonban ez nem sikerült. Azóta új gépet fejlesztettünk, a rügyleválasztó szerkezetre 2017-ben sikerült magyar szabadalmi oltalmat szerezni.
Sopronban a 40 éves Leányka-ültetvényben a tőkék önszabályozásra álltak át.
Számításunk szerint a 2019. május 2-i állapotban a gépi munka teljesítménye 10-15 hektár.
Az ágaskordon tőkeforma kialakítására elsőként Etyeken vállalkozott Kecsey Károly, őt bel- és külföldön többen követték. Sulyok Tibor Kékkúton 2017 óta kézi metszéssel és a duzzadó rügyek ritkításával tartja fenn ágaskordon-ültetvényét. Tapasztalatai átadásával hozzájárul a tőkeforma terjedéséhez.
Galántán 2020 tavaszán telepítettek szőlőt, már úgy, hogy gépesíthessék a terméshozam szabályozását. A tőkefej vesszejéből tőketörzset és kordonkart alakítottak ki. A kordonkar végén a hajtások hossza hirtelen lerövidült. A lecsüngő szálvesszőn sok esetben élesen elválik az a pont, ami fölött hosszú, alatta pedig csak rövid hajtások fejlődnek, ezt nevezzük nullapontnak.
A kordonkar hosszát a nullapont fölött fakadó vesszőhozamhoz méreteztük. A meghagyott vesszőket 25-30 centiméter térközre ritkítottuk. Metszés után a kordonkaron csak talajig leívelt szálvesszők, rövidcsapok és a végálló „lengő” szálvessző maradt vissza.
A kordonkar leívelt szálvesszein a hajtások rövidre (10-30 cm) nőttek. A csapra vágott vessző világos rügyéből viszont hosszú, talajig leérő hajtás fejlődött. Az előbbiekkel csökkent, az utóbbiakkal viszont nőtt az egy fürtre jutó levelek száma, és vele változott a cukorfok. A tőke alul- vagy túlterhelését ősszel a hosszan beérő vesszők száma jelezte.
nem fejezhető be a kordonkar kialakítása
A következő évben a kordonkar hosszát ismét a hosszú vesszők számához méreteztük, így ismét változott a hosszan beérő hajtások száma.
Verpeléten Nagy István ágaskordon-szőlőjében a kordonkart a tőke „termőfelület-igényéhez”, vagyis a talajtani, éghajlati és fajtaadottságokhoz méretezték. Az ágaskordon-tőkéket az idén termőre fordították. A terméshozamot az ágrendszer felső sávján fakadó rügyek ledörzsölésének mértékével szabályozták. A ledörzsölt rügyek helyén csak meddő hajtások fakadtak, vagyis a világos rügyek számának csökkentésével megnőtt az egy fürtre jutó levélfelület, és ennek következtében várhatóan javul a mustfok.
A ledörzsölt világos rügyek helyett kifakadó rejtett rügyek ugyanis csak meddőhajtást hoznak, amelyek lombja tápanyagot termel a fürtöknek.
Galántán, a Sárdmelléki dűlőn található biotermesztésű ágaskordon-ültetvényben az Olasz rizling 23 mustfokot ért el 8 tonnás hektáronkénti hozam mellett. Mindvégig megőrizte szép, élénk és lédús savait is (7,1 g/l).
rövid meddőhajtások fejlődnek
Az önszabályozásra átállt ágaskordon-tőke terméshozama már géppel, az ágrendszerről ledörzsölt és visszahagyott világos rügyek arányával szabályozható. A meddő hajtások számának növekedése a „fölösleges” vesszőhozam rovására azt eredményezheti, hogy nő a terméshozam vagy javul a cukorfok.
Szélsőséges körülmények között az ágaskordon-tőkeforma „felborul”. A természetes hajtásrendszer kialakítása, fenntartása, helyreállítása szaktudást feltételez. A tőkeforma bevezetéséhez munkatársaimmal mindenki rendelkezésére állunk. A személyes egyeztetéstől a döntés felgyorsulását várjuk.
Dr. Babó Tivadar
szabadalmas kutató
