Alapja az élőhelyteremtés
Az integrált növényvédelem 2014 óta kötelező, és egyik alapvetése, hogy csak akkor nyúljunk kémiai növényvédő szerhez, ha már minden más lehetőséget kimerítettünk, kezdte előadását Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője.
A növényvédőszer-felhasználás nem csökkent a készítmények drágulása ellenére sem, valamint a 2022 májusáig kivont 195 hatóanyag sem befolyásolta a mennyiséget.
Az ökológiai szemlélet szerint meg kell változtatni a gondolkodásunkat a növényvédelemről, és a kémiai alapú megoldások helyett a biológiai alapúakra kell fókuszálni. Ehhez jóval több tudásra van szükség, mert sokkal bonyolultabb átfogni a teljes biológiai és környezeti rendszert, amiben gazdálkodunk. A javasolt agroökológiai mezőgazdaságban változatos a vetésszerkezet, kisebb táblákon gazdálkodnak és a természetes élőhelyek átjárható hálózatot alkotnak, mutatta be a követendő példát a szakember.
A biotermesztés piramisa alján az élőhelyteremtés, az élőhelyek összekötése áll, arra alapul a termesztésre alkalmas terület, fajták és agrotechnika megválasztása. A növényvédelmet segíti a természetes ellenségek védelme, a biokontroll szervezetek, továbbá a feromonok és fizikai módszerek, valamint a korlátozott növényvédőszer-lista alkalmazása.
hangsúlyozta Drexler Dóra. Egy 42 közlemény alapján készült átfogó tanulmányból kiderült, hogy az ökológiai és hagyományos termesztésből származó termények közül 16 alkalommal nem találtak különbséget a mikotoxin-szennyezésben, kétszer a bioterméknél mértek több mikotoxint, a többi alkalommal pedig a hagyományos termékben. Ez nem is meglepő eredmény, hiszen a biotermesztésben a vetésforgó, a fajták, a komposzt- és szervestrágya-használat csökkenti a toxintermelő gombák fertőzésének kockázatát. Igaz, a forgatás nélküli talajművelés viszont növeli azt. Az ÖMKi 2012 óta 51 helyszínen végez on-farm búzafajta-értékelést, amit az utóbbi három évben kiegészítenek 7 helyszínen kisparcellás célzott vizsgálatokkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Vetőmag Szövetség közreműködésével. Ezekben igyekeznek kizárni a fuzáriumérzékeny fajtákat. Azt is megállapították, hogy nincs szoros összefüggés a szemfertőzöttség és a búzában mért DON-toxin mennyisége közt.
Csak biztonságos forrásból!Világszerte nagy probléma a hamis és illegális növényvédő szerek forgalmazása, aminek az értékét 10 milliárd dollárra becsülik. Afrikában és Ázsiában a felhasznált készítmények negyede lehet hamis, Dél-Amerikában körülbelül az ötöde, Európában 14%-ra teszik az arányukat. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ilyen szerek károsíthatják a termést, az emberi egészséget és a környezetet, valamint óriási kockázatot jelentenek a jövedelmezőségre is. Nemzetközi akciókat szerveznek a hatóságok az illegális készítmények felderítésére és megsemmisítésére. 2013 és 2023 közt több mint 7000 tonna illegális szert foglaltak le. A nyolcadik Silver Axe akció volt a legsikeresebb, 21 letartóztatás és több mint 2000 tonnás lefoglalás lett az eredménye. Ebben az Europol által szervezett akcióban az uniós tagországokon kívül öt harmadik ország (Ausztrália, Nagy-Britannia, USA, Brazília, Ukrajna) is részt vett idén áprilisban, és az ellenőrzés kiterjedt az online kereskedésre is. Napjainkban, amikor gazdasági nehézségekkel néznek szembe a gazdálkodók, különösen fontos felhívni a figyelmüket arra, hogy csak biztonságos forrásból szerezzenek be növényvédő szereket. |
Háromezer hektár
A méhészek és a növényorvosok közti félreértésekről, ellentétekről beszélt Tóth Péter, aki mind a két hivatást űzi. Mint hangsúlyozta, a méhész akkor tud elég mézet begyűjteni egy kultúráról, ha a növényállomány gyommentes és nincs rajta károsítás, ehhez viszont permetezni kell. Manapság évente száznál kevesebb méhmérgezést jelentenek be, aminek számos oka van. A méhészek nem bíznak a kártérítésben, egyes rovarölő szereket pedig gyakorlatilag nem lehet kimutatni az elhullott méhekben, ilyenek például a rendkívül gyorsan lebomló piretroidok. Ráadásul a hatóság a mintavételkor kimutatható hatóanyagokat és mennyiségeket veszi alapul, ami visszamenőleg, a mérgezés pillanatában más is lehetett. Hiányosság a hazai szabályozásban, hogy aki kiadja az ökotoxikológiai szakvéleményt, nem fér hozzá a permetezési naplókhoz, így nem tudja, mit keressen, illetve nem mintázza meg a további méhveszélyes kultúrákat.
Arra is figyelniük kellene, hogy nem csak virágzó kultúrában érheti mérgezés a méheket, és nem minden rendellenesség tulajdonítható mérgezésnek. Hibáznak akkor is, ha azt a gazdát vádolják, akit permetezni láttak, és nem néznek jobban körül a környéken.
A termesztők pedig azzal vádolják a méhészeket, hogy miattuk vonják ki a forgalomból a rovarölő szereket, pedig ez csak a neonikotinoidok esetében igaz. Például a klórpirifoszt a felhasználóra való veszélyessége, az indoxakarbot a kisemlősökre vonatkozó toxicitás miatt vonta vissza az EU. Sajnos az elhullott méhek vizsgálata arra is rámutat, hogy engedéllyel nem rendelkező növényvédő szereket is használnak a gazdák.
A két tábor között folyamatos információátadásnak kéne lennie, hogy elkerülhető legyen a méhmérgezés. A tavaszi időszak ugyanis egyaránt csúcsszezon a növényvédelemben és a méhészetben.
