Mit tehetünk a poloskák ellen?
Kertészeti kultúrák növényvédelmének kihívásairól beszélt Fail József, a MATE Növényvédelmi Intézetének igazgatója. Először egy áttekintés kezdeti eredményeiről számolt be. Sok hajtatókertész kesereg azon, hogy milyen kevés növényvédő szert használhatunk Magyarországon, ezért átnézték néhány kultúrában az engedélyezett rovarölő szereket Belgiumban és Nagy-Britanniában. Kiderült, hogy mindkét országban jóval kevesebb hatóanyagot, illetve készítményt használhatnak a termesztők például a paprika-, a paradicsom- vagy az uborkahajtatásban, illetve az almatermesztésben, mint nálunk. Ez a gyors felmérés nem mutatja a nagy termelőket, mint Olaszország vagy Lengyelország, úgyhogy nem tekinthető általános megállapításnak, hangsúlyozta az intézetvezető.
Az utóbbi években megjelentek olyan kártevők, amelyek ellen nem tudunk hatékonyan védekezni, és már van rá példa, hogy az ázsiai márványospoloska vagy a zöld vándorpoloska miatt felhagytak valamilyen kultúra termesztésével. Hajtatásban a termesztőlétesítmény teljes lezárása lehet a megoldás, de az sem tökéletes.
Egészen más védekezési módot lehet kidolgozni az alapján, hogy rájöttek, miért maradnak egy-két napig együtt a tojáscsomóból kikelő poloskalárvák. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a szervezetükbe jusson a tojások felszínéről az a számukra hasznos baktérium, ami nélkül életképtelenek lennének. Ezt a folyamatot úgy lehet megszakítani, ha a tojásokat olyan baktériummal permetezik le, amelyik kiszorítja a poloskákkal szimbiózisban élő mikrobát.
A MATE Növényvédelemi Intézetében a Beauveria bassiana gombával kísérleteznek. Ezt a gombát több biológiai növényvédő szerben forgalmazzák. Klímaszekrényben jól pusztította a poloskákat, de hozzá kell tenni, hogy a természetben nem képes erre a hatékonyságra, mert számára 80%-os páratartalom és 22 °C-os hőmérséklet az optimális.
Ahol megjelenik a paradicsom-levélatka, ott komoly gondot okozhat, mondta Fail József. Ez a kártevő a levélen kívül a fürtkocsányon, a csészelevélen és a bogyón is szívogat, bronzfényű levél, parásodott bogyó jelzi a kártételét. Általában foltszerűen jelenik meg. A korszerű, biológiai védekezést folytató üvegházakban azért nehéz védekezni ellene, mert az általánosan használt ragadozó poloskáknak és atkáknak is túl kicsi, ezért más módszerre van szükség. A biológiai védekezésre szakosodott cégek honlapján lehet tájékozódni arról, hogy mit vethetünk be ellene.
Végül az almamoly elleni, granulózisvíruson alapuló védekezésről beszélt az intézetigazgató. Az első nemzedék lárvái ellen szokták bevetni a lárvákat megbetegítő vírust, aminek az 1963-as felfedezése óta több törzsét izolálták. A hosszú ideje tartó védekezés következtében napjainkra Európa több országában (Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc, Hollandia) találtak vírusellenálló molyokat. Fail József kéri a növényorvosokat és a termesztőket, hogy ha felmerül bennük a gyanú, hogy itthon is kialakult a rezisztencia, jelezzék azt a MATE Budai Campus rovartani tanszékén.
Az Új generációs certifikáció: hogyan befolyásolják az újonnan felfedezett vírusok a növényegészségügyi szabályozásokat című előadást a szerző, Várallyay Éva tudományos tanácsadó tollából a következő számunkban olvashatják. A szerk.
