A konferencia szakmai elnöke Li Wanyao professzor volt, aki készségesen fogadta a közel 20 országból érkezett kutatókat. A kínai után a tajvani delegáció volt a legnépesebb, 12 fővel. Magyarországról egy előadás hangzott el: Simon Zsuzsa, Juhász Zsolt, Bónai András és Körmendy-Rácz János beszámolója „Tüdőbetegségek kezelésében segíthet a kaptárlevegő illó komponenseinek használata egy élvonalbeli módszer segítségével” címmel. Az előadást kétféleképpen is elismerték a rendezők. Egyrészt a tudományos konferencia második előadásaként, így nagyon megtisztelő és előkelő helyen tarthattuk meg. Másrészt külön oklevéllel is jutalmazták az előadást.
A tolmácsolás jól sikerült, már amennyire kínai nyelvtudás nélkül meg tudtuk ítélni. Összefüggő mondatok, nem volt dadogás, szókeresgélés a tolmács munkájában. Egyébként minden külföldi vendég kapott egy egyéni kínai kísérőt is, többnyire diákot, aki beszélt angolul, és így segített a konferencián kívüli tolmácsolásban, az általános információkban, a hotelben, de még a városnézéskor, a vásárláskor is velünk volt.
Csak a szakirodalom elemzésére rengeteg időt lehet és kell fordítani. Az azonban nem kerülhető meg, hogy rendszerezzük, kiértékeljük és használható formába öntsük a rengeteg információt. A kínai állam fenntart egy központi adatbázist, ahol minden szakdolgozatnak, disszertációnak szerepelnie kell. Nemcsak kulcsszavak, de komoly összefüggések szerint lehet keresni, az állam által finanszírozott kutatás (Kína területén korlátlanul, külföldön szabályozott formában) elérhető. Beemelnek nemzetközi cikkeket is, és publikációs platformként is szolgál. Ebből a szempontból olyan ez, mint egy nagy szaklap. Az ebben való közzététel a nemzetközi szaklapoknál is szigorúbb feltételek szerint történik. (Ez nem része az amerikai, haszonelvű tudományos publikációs rendszernek, ahol a sokéves munka eredményének közzététele, az eredmény átadása rengeteg pénzbe kerül – az államnak, az egyetemnek vagy az egyénnek. Olyan ez, mintha a méhész végigdolgozná a szezont, az eredményt, a mézet pedig úgy tehetné közkinccsé – hogy fizet azért, hogy elvigyék tőle.)
Nemcsak egyes mechanizmusok feltárásával, klinikai esetek megfigyelésével, de a továbbfejlődés útjának kijelölésével is foglalkoztak. Sok évre terveznek, és ez biztos alapot ad a tudomány fejlődésének.
Tajvaniak népes küldöttsége bemutatott többek között élő méhhel történő mikroszúrást. Érdekesség: a szúráshoz meghatározott és ismert korú méheket használnak! A gyakorlati rész is komoly ismeretbővítést jelentett nekünk.
Két apiterápiás kórházat látogattunk meg. Egy teljesen újat, amelyet 3 hónap alatt építettek át egy meglévő épületből, 50 millió yüan (az majdnem 2 milliárd forint) ráfordítással. Ennek a fogadótere tulajdonképpen egy múzeum, amely különböző méheket, virágokat, terápiákat mutat be. Ebben a gyógyközpontban is alkalmaztak mindenféle hagyományos technikát. A fejlesztés egyik jelentős pontja egy integrált méhészeti platform. A méhészet minden szegmensében lehet váltogatni, hogy milyen információ jelenjen meg, így például a méhcsaládok száma, beporzási adatok és méhlegelő, kutatás, apiterápia. A 4. kép közepén térképes ábrázolás látható.
Bal oldalon legfelül: A rendszer jelen pillanatban, a bal felső panelen a beporzáshoz szükséges méhcsaládok számát adja meg. A rendszerben jelenleg 13 méhészet 3 ezer méhcsaládos állománya szerepel. Minden méhészetben van időjárásmodul is. A középső panelen most egy térkép látható, ahol piros gyémántokkal a részt vevő méhészetek, kékkel a városok, illetve viszonyítási pontok kerültek ábrázolásra.
