0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 22.

Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Tengerentúli országok)

A világban 12 agrár- és élelmiszergazdasági szempontból kiemelt relációban képviseli hazánkat és az ágazatot szakdiplomata. Sorozatunkban régiós bontásban közöljük a mezőgazdasági és környezetügyi attasék éves beszámolóját.

Magyarország ágazati szakdiplomatái, az agrárattasék a Agrárminisztériumon keresztül érkező megkeresések esetén, készséggel álnak hazán agrár- és élelmiszergazdaság vállalkozásainak segítségére. Az export piaci ismeretek, lehetőségek és jó gyakorlatok bemutatása mellett konkrét segítséget is nyújthatnak az adott relációban történő piaci partner felkeresésében.

Egyesült Államok

Kocsy Béla másokhoz hasonlóan politikai áttekintéssel kezdte az egyesült államokbeli magyar lehe­tőségek elemzését. A Biden-kormány hiva­talba lépése korszakváltást hozott a magyar-amerikai kapcsolatokban. Egyes szak­területeken, köztük a mezőgazdaságban, pragmatikus az együttműködés, de a politikai párbeszéd csatornái befagytak.

A legutóbbi statisztikai adatok szerint 2,2 millió farm van az országban, amelyek 373 millió hektárt művelnek. Az USA-ban nem terület alapú a támogatási rendszer, hanem biztosításokon keresztül támogatják a gazdálkodókat. Ennek tudható be, hogy sokkal nyitottabbak a költségtakarékos megoldásokra.

Szövetségi és tagállami szinten egyaránt szabályozzák a mezőgazdaságot, emiatt az USA nem nevezhető könnyű piacnak, de hosszú távon nagyon profitábilis. Tisztában kell lenni vele, hogy ebben a relációban semmit nem jelent a részvétel egy kiállításon vagy vásáron. Egy hazai italgyártó cég termékét például sikerült belistázni egy webáruházba, de a számaik mégsem alakultak jól. A webshop kérdésére, hogy mennyit költöttek marketingre, a magyar gyártó azt válaszolta, hogy semmit, mert úgy gondolták, elég bekerülni. Az eset jól példázza, hogy marketing nélkül semmit nem lehet eladni az USA-ban.

Egy másik hazai cég vezetője több kiállításon is részt vett, és sikerült is üzletet kötnie. Csakhogy a teljesítéskor kiderült, hogy nem képesek olyan minőségben gyártani a termékeiket, mint amit a kiállításokon bemutattak. Máskor előfordult, hogy egy cég azt állította, kizárólagos licensze van egy termékre. Csakhogy egy szakmai bemutatón kiderült, hogy egy izraeli cég nemcsak licensszel rendelkezik ugyanarra a termékre, hanem már működő gépe is van. Az is érdekes, hogy a hazai és európai kísérleti adatok semmit nem jelentenek az amerikai farmerek számára, mert nem a metrikus rendszert használják. Az USA piacára szánt termékek, sőt, már a prospektusok esetében is mindent át kell számolni vékára, unciára, lábra, yardra, mérföldre. Tehát a piacra lépéskor fontos a megfelelő mértékegység használata és az amerikai referencia.

A piac mérete okán Magyarországnak nemigen van esélye az amerikai piacon, kivéve például a prémiumtermékek szeg­mensét, ahol kisebb volumennel is érvényesülni lehet, és nagyobb a haszonkulcs. Az élelmiszerek közül jó példa erre a mangalicatermékek exportja, ami prémium­termékként sikeres lehet. Hasonló lehetőségek vannak az ágazat digitalizálásában. Megnőtt az igény a farmmenedzsment-szoftverekre – feltéve, hogy angol nyelvűek és amerikai mértékegységeket használnak. Az utóbbi évek munkájának eredményeként sikerült évi 5 millió dollárról 7 millió dollárra növelni a magyar fagyasztott sertés exportjának az értékét. Szintén sikeres egyes takarmányok és bioélelmiszerek bevezetése az amerikai piacra.

Japán

Japán a legjelentősebb unión kívüli exportországa hazánknak, tájékoztatott Rusznák Dóra. A Japánba irányuló magyar élelmiszeripari exportról összességében elmondható, hogy kis vagy közepes hozzáadott értékű termékekkel, alapanyagokkal vagyunk jelen a piacon. A helyi szakma sok esetben jó minőségű alapanyagként ismeri el a magyar termékeket (különösen az akácmézet, a kacsa- és a libamájat, a pehelytollat, a fagyasztott kukoricát és zöldborsót), de a japán fogyasztók felé nem mindig kommunikálják a termék eredetét, mert a „magyar” eredet mint brand se nem ismert, se nem elismert a végfelhasználók körében. Azonban egyértelműen kijelenthető, hogy ha egy termék megállja a helyét a presztízspiacnak számító Japánban, az a világon bárhol megfelelő lesz.

A japán piacot az állami szabályozásnál is inkább meghatározza a japán üzleti kultúra és fogyasztási szokások, mint amik akadályozhatják a magyar termékek piacra lépését. A japán piacra termékekre, termékcsoportokra specializálódott importőrökön keresztül lehet bekerülni, hosszas egyeztetés után, ami adott esetben évekig elhúzódhat. A japán piac nagy hangsúlyt fektet a minőségre és az áruk standardizálására: minden egyes terméknek pontosan ugyanúgy kell kinéznie és ugyanolyan minőségi jellemzőkkel kell rendelkeznie. Hazánkban nehéz ezt elképzelni és elfogadni. Egy pár milliméteres elcsúszás a címkén, vagy hogy több hús van egy csomagban, mint ami a címkén szerepel, nekünk nem gond, de a japánok számára igen. Rusznák Dóra néhány megtörtént eset megosztásával mutatta be a piac sajátosságát.Élelmiszer esetén az ilyen fokú precizitás nem könnyű és pluszköltséggel jár – de a japánok hajlandóak érte felárat fizetni.A japán piachoz való hozzáférés további kihívása, hogy többnyire a helyi ízléshez kell igazítani a termékeket, és hogy minden másik országétól eltér az élelmiszer-adalék­anyagok és a szermarad­ványok szabályozása.

Összességében, az egy évvel korábbihoz képest tavaly csökkent a Japánba irányuló agrár-külkereskedelmi forgalom. Míg 2021-ben még 56,4 millió amerikai dollár volt a magyar export értéke, addig tavaly 54,3 millió. Ennek fő oka a madárinfluenza miatt bevezetett exportkorlátozás volt, annak ellenére, hogy az állat-egészségügyi megállapodások tekintetében igen jó helyzetben vagyunk más országokhoz képest. A Japánnal kötött regionalizációs megállapodásunk az erős és az enyhe patogenitású madárinfluenzán kívül – a világon elsőként, sőt, mindeddig egyedüli országként – a sertésekre is kiterjed.

ENSZ FAO-WFP-IFAD

Rómában az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) három szervezete is székel. A FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet), a WFP (Világélelmezési Program) és az IFAD (Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap). ). Ezekhez a szakosított szervezetekhez az Agrárminisztérium Belánszky-Demkó Zsolt nagykövetet, állandó képviselőt delegálta. A szervezetek a maguk lehetőségeik keretei között, a 2030-ig megfogalmazott fenntarthatósági célok elérésért dolgoznak. Az ezzel kapcsolatosan készült jelentések azt mutatják, hogy a megfogalmazott célokhoz nemhogy közelebb kerülnénk, hanem egyre távolodunk. Ami az éhezést illeti, a világon közel 850 millió ember éhezik, ezek túlnyomó többsége háborús konfliktusok által sújtott területeken él. Azok száma viszont, akik ezen belül az éhhalál szélén állnak, még drasztikusabban emelkedett az elmúlt években. A Covid-19 járvány, majd az ukrajnai háború közel 350 millióra röpítette azok számát, akik katasztrofális állapotban vannak.

A szervezetekben folyó munkát nehezíti, hogy nagyon erősen átpolitizált, az ukrán-orosz háború kapcsán az ENSZ-ben folyó munka hidegháborús időket idéző szintre eset vissza. Mivel a római székhelyű szervezetek munkája során az élelmezés-biztonság az egyik leghangsúlyosabb téma, természetesen sokszor van napirenden a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés is, a viták során itt nem csupán szakmai, hanem politikai érdekek mentén történő vitáknak lehetünk szemtanúi, a multilaterális diplomácia is az éles szembenállás időszakát éli.

Ha globálisan vizsgáljuk az élelmezés-biztonság helyzetét, akkor elmondható, hazánk nagyon szerencsés helyzetben van. Az ENSZ szervezetek munkája során azzal szembesülhetünk ugyanis, hogy az egészséges, biztonságos élelmiszerhez történő hozzájutás nagyon keveseknek adatik meg, mi magyarok viszont nagyon jól állunk ezen a területen is.

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy hosszú tárgyalássorozat után sikerült tető alá hozni a Magyarország és a World Food Programme (WFP) közötti megállapodást, amely alapján a szervezet néhány hónapon belül Budapesten megnyitja Globális Szolgáltató Központját, ezáltal évi több millió dollárt spórolhat meg, amelyet humanitárius célokra használhat fel. A WFP, amely a világ legnagyobb humanitárius segélyszervezete és amely Végrehajtó Bizottságának tagja Magyarország, két évvel ezelőtt Nobel békedíjat kapott s tavaly például több mint 160 millió embernek nyújtott segítséget.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Agrárminisztérium

Magazin ajánló: