Ezek egyike a VERGA Zrt. kezelésében álló Szentgáli tiszafás, amely 1951 óta természetvédelmi terület, és az egyik legértékesebb fafajból több mint tízezer példányt rejt. A kétlaki örökzöld növény lassan növekszik, ám nagy előnye, hogy kevés ismert kórokozója van.

A 2011-ben az Év Fájának választott közönséges tiszafa jelenleg Közép-Európában hét helyen él viszonylag nagy számban. Ezek egyike a VERGA Zrt. kezelésében álló Szentgáli tiszafás, amely 1951 óta természetvédelmi terület, és az egyik legértékesebb fafajból több mint tízezer példányt rejt. A kétlaki örökzöld növény lassan növekszik, ám nagy előnye, hogy kevés ismert kórokozója van.

A nyitvatermőkhöz tartozó közönséges tiszafa (Taxus baccata) elterjedése főként Nyugat-, Közép- és Dél-Európára, Észak-Afrika hegyvidékeire, Kis-Ázsiára, a Krím-félszigetre és a Kaukázusra korlátozódik.

Természetes előfordulása bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben, szurdokerdőkben a legjellemzőbb.

Magról vagy vegetatív úton, hajtásdugványozással is szaporítható, mert jól sarjadzik, és ezt a tulajdonságát idős koráig megtartja. A kedvezőbb virágzás és terméskötés érdekében célszerű a lombzáródást 60-70 százalékra csökkenteni (a bükkegyedek mellett akár a kisebb koronájú tiszafák eltávolításával), hogy a megmaradó tiszafák elegendő fényhez jussanak.

Az első 10 évben mindössze 2-5 centimétert nő évenként, de azután is csak 10-25 centimétert, amíg a törzsátmérő 0,5-0,8 millimétert vastagszik.

Felhasználása szempontjából előny, hogy nem vetemedik, nem reped még a szárítás során sem, éppen ezért a világ legértékesebb fái közé tartozik. Sokrétűen felhasználható, azonban ezt akadályozza a lassú növekedés miatti szerény készletmennyiség.

A tiszafa jellemzően kétlaki fafaj, azaz külön-külön egyeden nőnek a porzós és a termős virágai. Egyes példányok azonban egylakiak is lehetnek, sőt, ritkán még ivart is válthatnak. A Szentgáli tiszafást járva a kétlaki egyedeket rózsaszínű és sárga jelzések különbözetik meg. A porzós virágok hazai viszonylatban már februárban, márciusban nyílnak, míg a termős virágok ebben az időszakban leginkább a hajtásrügyekhez hasonlítanak.

Ugyanakkor a páros ujjú patások, mint az őz vagy a szarvas különösebb mérgezési tünetek nélkül hántják a tiszafák törzsét, rágják a friss hajtásait. A madarak is előszeretettel fogyasztják és terjesztik a fa magjait, hozzájárulva ezzel a természetes szaporulathoz.

A gyógyszeriparnak köszönhetően a fa taxinkivonatából előállított taxol az utóbbi évtizedekben nagy jelentőséggel bír a rákos megbetegedések elleni küzdelemben.

Faanyaga sokrétűen felhasználható. Rugalmas fájából régóta előszeretettel készítenek íjat. Tömörségének, szilárdságának köszönhetően az építészetben régen gerendaként használták, szép színe és sűrű erezete miatt pedig a bútorgyártás alapanyaga volt. A 18. századtól a tömörfa-bútorok helyét fokozatosan átvették a furnérozott, valamint intarziával díszített bútorok, melyek politúrozást követően az ébenfa hatását keltik. Napjainkban elsősorban a faszobrászatban, valamint dísztárgyak készítéséhez használják a fák lassú növekedéséből adódó alapanyaghiány miatt.

Az izgalmas, tanulságos túrát Bánd település Veszprém felőli végéről érdemes megkezdeni. A Séd-patak folyásirányával szemben, a kerítés mellett haladva elérhető a Balog-szeg lába, ahonnan az Alinca-völgyben felfelé folytatva az utat jutunk a tiszafás kapujához. A 3,9 kilométer hosszú tanösvény állomásain tanulmányozhatjuk a tiszafásra jellemző erdőnevelési sajátosságokat, az erdőre jellemző aljnövényzet összetételét, valamint az erdő védelmét szolgáló kerítés jelentőségét.

A gyönyörű panorámájú út mentén fedett és fedetlen pihenőhelyeket alakított ki az erdőgazdaság. A tanösvény érinti dr. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár, a Bakony tiszafása c. könyv szerzője tiszteletére állított emlékművet is. A szakember az erdőművelés szinte minden területén – így a különleges Szentgáli tiszafásban is – maradandót alkotott. Egy kitérővel elérhető a Miklós Pál-hegy tetején álló kilátó, melynek 17,5 méter magasan lévő legfelső pihenőszintjéről pazar körpanoráma tárul elénk.

A Bakony vonulatait megcsodálva, a visszafelé vezető úton az erdei károkozókat mutatják be a tanösvény táblái, majd rövid földtörténeti betekintést is nyerhetünk, mielőtt visszaérünk a Séd-patak partjára.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.