0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

A cseppet sem közönséges tiszafa

A 2011-ben az Év Fájának választott közönséges tiszafa jelenleg Közép-Európában hét helyen él viszonylag nagy számban.

Ezek egyike a VERGA Zrt. kezelésében álló Szentgáli tiszafás, amely 1951 óta természetvédelmi terület, és az egyik legértékesebb fafajból több mint tízezer példányt rejt. A kétlaki örökzöld növény lassan növekszik, ám nagy előnye, hogy kevés ismert kórokozója van.

A 2011-ben az Év Fájának választott közönséges tiszafa jelenleg Közép-Európában hét helyen él viszonylag nagy számban. Ezek egyike a VERGA Zrt. kezelésében álló Szentgáli tiszafás, amely 1951 óta természetvédelmi terület, és az egyik legértékesebb fafajból több mint tízezer példányt rejt. A kétlaki örökzöld növény lassan növekszik, ám nagy előnye, hogy kevés ismert kórokozója van.

A nyitvatermőkhöz tartozó közönséges tiszafa (Taxus baccata) elterjedése főként Nyugat-, Közép- és Dél-Európára, Észak-Afrika hegyvidékeire, Kis-Ázsiára, a Krím-félszigetre és a Kaukázusra korlátozódik.

A különleges fás szárú, mérgező növény rendkívül lassan növekszik, ám igen hosszú életű. Megfelelő termőhelyen egyes egyedei akár 2000 évig is élhetnek, ilyen például az úgynevezett hintersteini tiszafa Németországban.

Természetes előfordulása bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben, szurdokerdőkben a legjellemzőbb.

Évezredes múlt

A helytörténet szerint Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, és vaddal adóztak az uralkodónak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, és ehhez kiváló alapanyagként szolgált a tiszafa sűrű, rugalmas fája. A tiszafából ősidők óta készítenek használati tárgyakat. A legrégebbiek (szobor, íjak) feltehetően még az időszámítás előtti korból származnak, és azokat német, valamint svájci múzeumokban őrzik.

A világ legnagyobb tiszafái egy helyen

Magról vagy vegetatív úton, hajtásdugványozással is szaporítható, mert jól sarjadzik, és ezt a tulajdonságát idős koráig megtartja. A kedvezőbb virágzás és terméskötés érdekében célszerű a lombzáródást 60-70 százalékra csökkenteni (a bükkegyedek mellett akár a kisebb koronájú tiszafák eltávolításával), hogy a megmaradó tiszafák elegendő fényhez jussanak.

Korán virágzó porzós egyed

Az első 10 évben mindössze 2-5 centimétert nő évenként, de azután is csak 10-25 centimétert, amíg a törzsátmérő 0,5-0,8 millimétert vastagszik.

A meglehetősen kemény fafaj szíjácsa, azaz a fatest külső része keskeny, világossárgás, míg a geszt vörösesbarnás. Az évgyűrűk élesen elhatároltak, vékonyak, hullámosak. Nem tartalmaz gyantajáratokat.

Felhasználása szempontjából előny, hogy nem vetemedik, nem reped még a szárítás során sem, éppen ezért a világ legértékesebb fái közé tartozik. Sokrétűen felhasználható, azonban ezt akadályozza a lassú növekedés miatti szerény készletmennyiség.

A tiszafa sajátos, vékony kérge

A tiszafa jellemzően kétlaki fafaj, azaz külön-külön egyeden nőnek a porzós és a termős virágai. Egyes példányok azonban egylakiak is lehetnek, sőt, ritkán még ivart is válthatnak. A Szentgáli tiszafást járva a kétlaki egyedeket rózsaszínű és sárga jelzések különbözetik meg. A porzós virágok hazai viszonylatban már februárban, márciusban nyílnak, míg a termős virágok ebben az időszakban leginkább a hajtásrügyekhez hasonlítanak.

Csonthéjas áltermése a mag körül zöld, majd augusztusban, szeptemberben jellegzetes piros magköpennyé fejlődik. Ez utóbbit leszámítva a tiszafa valamennyi része taxin nevű alkaloidát tartalmaz, amely az emberre és a páratlan ujjú patásokra halálosan mérgező!

Ugyanakkor a páros ujjú patások, mint az őz vagy a szarvas különösebb mérgezési tünetek nélkül hántják a tiszafák törzsét, rágják a friss hajtásait. A madarak is előszeretettel fogyasztják és terjesztik a fa magjait, hozzájárulva ezzel a természetes szaporulathoz.

A gyógyszeriparnak köszönhetően a fa taxinkivonatából előállított taxol az utóbbi évtizedekben nagy jelentőséggel bír a rákos megbetegedések elleni küzdelemben.

Kifejlődött csonthéjas áltermés

Faanyaga sokrétűen felhasználható. Rugalmas fájából régóta előszeretettel készítenek íjat. Tömörségének, szilárdságának köszönhetően az építészetben régen gerendaként használták, szép színe és sűrű erezete miatt pedig a bútorgyártás alapanyaga volt. A 18. századtól a tömörfa-bútorok helyét fokozatosan átvették a furnérozott, valamint intarziával díszített bútorok, melyek politúrozást követően az ébenfa hatását keltik. Napjainkban elsősorban a faszobrászatban, valamint dísztárgyak készítéséhez használják a fák lassú növekedéséből adódó alapanyaghiány miatt.

Dr. Majer Antal-kilátó
A 213 hektáros Szentgáli tiszafásban él hazánk legnagyobb, több mint tízezer egyedes tiszafaállománya. Az élőhely sajátosságait felfedezhetjük a VERGA Zrt. által kiépített tanösvényen, és a „tiszafalegeket” is megismerhetjük.

Az izgalmas, tanulságos túrát Bánd település Veszprém felőli végéről érdemes megkezdeni. A Séd-patak folyásirányával szemben, a kerítés mellett haladva elérhető a Balog-szeg lába, ahonnan az Alinca-völgyben felfelé folytatva az utat jutunk a tiszafás kapujához. A 3,9 kilométer hosszú tanösvény állomásain tanulmányozhatjuk a tiszafásra jellemző erdőnevelési sajátosságokat, az erdőre jellemző aljnövényzet összetételét, valamint az erdő védelmét szolgáló kerítés jelentőségét.

A gyönyörű panorámájú út mentén fedett és fedetlen pihenőhelyeket alakított ki az erdőgazdaság. A tanösvény érinti dr. Majer Antal erdőmérnök, egyetemi tanár, a Bakony tiszafása c. könyv szerzője tiszteletére állított emlékművet is. A szakember az erdőművelés szinte minden területén – így a különleges Szentgáli tiszafásban is – maradandót alkotott. Egy kitérővel elérhető a Miklós Pál-hegy tetején álló kilátó, melynek 17,5 méter magasan lévő legfelső pihenőszintjéről pazar körpanoráma tárul elénk.

A Bakony vonulatait megcsodálva, a visszafelé vezető úton az erdei károkozókat mutatják be a tanösvény táblái, majd rövid földtörténeti betekintést is nyerhetünk, mielőtt visszaérünk a Séd-patak partjára.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: