0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Változatlanul a világ élvonalában

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács november végén, Siófokon ünnepelte megalapításának 30. évfordulóját.
Illusztráció

A jeles eseményen a résztvevők között üdvözölhették Nagy István agrárminisztert, Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, Petőházi Tamást, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét is. Az ünnepi rendezvényen részt vett és fel is szólalt Garlich von Essen, az Euroseed (az Európai Vetőmag Szövetség) főtitkára is. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke arra emlékeztette a megjelenteket, hogy a szó: élet, szorosan kapcsolódik a vetőmag fogalmához is, hisz ez létünk alapja. Ez adja a növénytermesztéshez a kiindulási részt, s ezért nagyon fontos ennek a mennyisége és főleg a minősége.

A különböző kutatások szerint 7-10 ezer közé tehető azoknak a növényeknek a száma, amelyek az emberiség érdekeit szolgálják, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak.

Ezek között fontossági sorrendben a következők szerepelnek: búza, rozs, kukorica, rizs, köles, burgonya és tápióka. Az élelmezésbiztonság miatt körülbelül 100 fajról tudjuk, hogy fontosak, ennek ellenére a legtöbb országban csupán 4 növény, a kukorica, a rizs, a búza és a burgonya szolgálja az étkezést, ezek adják a Földön a népesség kalóriabevitelének 60 százalékát. Az élelmiszerrel kapcsolatos feljegyzések a történelemben 3000 évesek, ezek szerint az ókori Egyiptomban egy hektárra számítva 2,1 tonnás átlagtermést értek el. Ma, 3000 év elteltével, ez a hozam megháromszorozódott. A maga korában Egyiptom a Római Birodalom nagy gabonaexportőrének számított, s annak a tevékenységnek is a búzatermesztés, annak pedig a vetőmag-előállítás volt az alapja.

Takács Géza: a három évtizeddel ezelőtt lefektetett alapelvek azóta csak tovább erősödtek
Fotó: VSZT

Amikor 30 évvel ezelőtt hazánkban létrehozták a Vetőmag Szövetséget, az óriási tettnek számított. Ugyanis ezáltal elismerték, hogy a vetőmagnak milyen és mekkora a szerepe a gazdasági életben, s a különböző kihívásokra adott válaszok megfogalmazásában, emlékeztetett ünnepi beszédében Takács Géza. Mint mondta, a három évtizeddel ezelőtt lefektetett alapelvek azóta csak tovább erősödtek, s az újabb kihívások folyamatos változásokat okoztak. A megújulás és a fenntarthatóság ma is a szakma gondolkodásának sarokkövét jelenti, de mindezeket az egyre komplexebbé váló világgazdasági folyamatok megoldása közben kell kezelni. Napjainkra újabb gond, az éghajlatváltozás jelent meg, amivel már jelenleg is meg kell küzdenünk mind a nemesítésben, mind a vetőmagszektorban.

Az alapítók közül ma is többen részt vesznek a Vetőmag Szövetség munkájában, amivel azt erősítik meg, hogy küldetésük számottevő. Ennek az ágazatnak alapja a folyamatos megújulás, az új élet mindig társul a vetőmaggal. Mindez széles körű együttműködést indokol, hogy a kor kihívására a válaszokat ügyesen tudjuk megfogalmazni. Így hatalmas a szakmán belüli és a szakmán felüli összefogás jelentősége. A Vetőmag Szövetség a kétoldalú megállapodásait hangsúlyosabbá kívánja tenni. Az elnök tájékoztatása szerint szoros kapcsolatot tartanak fenn az illetékes minisztériumokkal és nagyra értékelik azt a stratégiai együttműködést, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a GOSZ-szal kötöttek. Végezetül Takács Géza megköszönte a sajtónak az eddigi korrekt tájékoztatását a szakmával kapcsolatban.

Győrffy Balázs: megfelelő hozamot és minőséget csakis ellenőrzött vetőmaggal érhetünk el
Fotó: VSZT

A vetőmagszektor a magyar agrárgazdaság egyik meghatározó területe. Ezt már Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta, és hogy mindez nem önmagáért való dolog, hanem hatással van az ágazat egészére. Hazánk egészen jól teljesít ezen a területen, mind európai, mind világviszonylatban meghatározó a szerepünk. Ebben benne található a Vetőmag Szövetség elmúlt 30 esztendei munkája is. Ide tudás, hozzáértés kell, de szükséges a szakma összefogása és az összehangoltság is. Mint minden más szakterület, az agrárium is kihívásokkal küzd.

Tavaly az aszály miatt a kalászos gabonák termése vészesen visszaesett, s ugyanezzel a nehézséggel kellett megküzdeniük a vetőmag-előállítóknak. Az aszály ismételten rávilágított az öntözés szükségességére, s az agrárkamara minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet az öntözésben előttünk álló feladatokra. Fontos, hogy a csatornarendszerünket rehabilitáljuk és zökkenőmentesen működtessük.

A gazdasági környezet ma nem kedvez az agrárium szereplőinek, mondta Győrffy Balázs. „Itt van a gabona- és olajosmagkérdés, s itt van velünk az infláció. Sajnos látnunk kell, hogy az EU nem minden esetben lojális partnere a mi mezőgazdaságunknak. Egészen jól teljesítenek, amikor szigorító szabályokat kell alkotni vagy betiltani valamit, aminek nincs alternatívája. És milyen elnézőek tudnak lenni ugyanők az importnál, amikor a jóisten tudja, mit hoznak ide, hogy honnan, és azt sem tudjuk, hogy mit. Nem zavarja őket, hogy azokban megtalálhatóak a nálunk betiltott szerek, rovarok, gyomok, amik ellen mi már csak nehezen tudunk védekezni” – fejtette ki az elnök, aki szerint a 30 év módot ad arra is, hogy megnézzük, hol tart a magyar vetőmag.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: