0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 5.

A regeneratív mezőgazdaság kilátásai

A regeneratív mezőgazdaság képes a talaj egészségének ápolására és helyreállítására, ígéretes kulcsot rejt az éghajlati kockázatok enyhítéséhez, miközben a növekvő népesség élelmiszer-ellátása és a biológiai sokféleség növelése is kiemelt fontosságú.

Az új hajtások növekedésének és a termések fejlődésének hónapjaiban a szélsőséges időjárás miatt a legyengült növényeken egyre nagyobb arányban fordulnak elő fertőzések.

A mogyorót jelenleg leginkább az újabban megjelent lisztharmat (Erysiphe corylacearum) fertőzése fenyegeti, és a változékony csapadékeloszlás, valamint a párás levegő nagyban hoz­zájárulhatott a terjedéséhez a vizsgált területen. 2022 szeptemberében az eddig megfigyeltekkel ellentétben az átlagosnál több csapadék hullott, ami szinte folyamatosan nedves levegőt eredményezett, így biztosítva kedvező feltételeket a fertőzés fennmaradásának és terjedésének. Az október már ismét rendkívül száraz volt, ami így a vízhiány okozta stresszel, valamint a lisztharmat számára kedvezőbb hűvösebb idővel együtt egyes fajtáknál (I100) teljes lombozatvesztést eredményezett.

A 4. ábrán a 2021-ben a nem magyar fajták (Istriska Dolgoploda L. = I100, Ennis = E100, Segorbe = S100, Corabel = C100, E104 = E104) lisztharmatra adott reakcióját vizsgáltuk az egyes mogyoróbokrokat átlagolva. A fertőzés százalékos eloszlása nem kizárólag a fertőzés környezeti tényezőktől függő terjedését szemlélteti, hanem azt is, hogy egy adott régióban mely fajták az ellenállóbbak. Kiemelendő, hogy a zöld színnel jelölt néhány magyar fajta (Római mogyoró K. = R200, Fehér Lambert = F200) jól ellenállt a területen komoly károkat okozó betegségnek.

Ezért is lényeges a helyi fajták vizsgálata is, mert tudnunk kell, melyek a legellenállóbbak mind a külső körülményekkel, mind a fertőzésekkel szemben.

A begyűjtött adatokkal és az időjárási adatok felhasználásával, helyspecifikus fajtaválasztással, a talaj humusztartalmát növelő technológiákkal, megfelelő öntözéssel és tudatos tervezéssel az előre látható károk mérsékelhetők. Megfelelően frissített és nyilvántartott adatkészlettel az előrejelzések és a nyomon követési eljárások olyan mértékben javíthatók, hogy nemcsak a termelés pontosságát növelik, hanem lehetővé teszik az erőforrások megfelelő és nem pazarló lokalizálását is.

Mesterséges intelligencia, bioinformatika

Az újabb változást az új technológia hozza. A mesterséges intelligencia több szempontból is képes átalakítani a mezőgazdaságunkat, például a termésmegfigyeléssel. A mesterséges intelligenciával működő érzékelők és drónok segítségével adatokat lehet gyűjteni a növények egészségéről, a talaj minőségéről és a vízhasználatról. Ezek az adatok felhasználhatók az öntözési és trágyázási ütemtervek optimalizálására, a betegségek és a kártevők felismerésére, valamint a hozamok növelésére.

Precíziós gazdálkodásban a mesterséges intelligencia segíthet megalapozottabb döntéseket hozni arról, hogy mikor ültessék el, takarítsák be és trágyázzák a növényeket. Az időjárási mintákra, a talaj nedvességtartalmára és más változókra vonatkozó adatok elemzésével a mesterséges intelligencia segíthet a gazdáknak optimalizálni a gazdálkodási gyakorlatukat és csökkenteni a pazarlást.

Előrejelző analitikán a mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adat elemzésére használható a terméshozamok, az időjárási minták és más, a mezőgazdaságot befolyásoló változók előre jelzésére. Ez alapot adhat a gazdálkodóknak a tervezésben, és a termés vagy az állatállomány kezelésével kapcsolatos megalapozottabb döntések meghozatalában.

A bioinformatika technológiai megközelítése döntő szerepet játszhat a regeneratív mezőgazdaságban, ugyanis segíthet a talaj egészségének, a növénygenetikának és a terméshozamoknak az optimalizálásában. Talajállapot-elemzésben a bioinformatika felhasználható a talaj-mikrobiom adatainak elemzésére és az egészséges talajhoz hozzájáruló kulcsfontosságú mikroorganizmusok azonosítására. Ez az információ ezután alkalmas olyan talajgazdálkodási gyakorlatok optimalizálására, mint a vetésforgó, a takarónövény-termesztés vagy a komposztálás. Növénynemesítésben a bioinformatika felhasználható a genomikai adatok elemzésére, hogy azonosítani lehessen a kívánatos tulajdonságokkal, például a betegségekkel szembeni ellenálló képességgel, a szárazságtűréssel és a terméshozammal összefüggő genetikai markereket. Ezek az információk felhasználhatók a nemesítési programok irányítására és a regeneratív mezőgazdasághoz jobban illeszkedő új növényfajták létrehozására. Ez segíthet a gazdálkodóknak a ráfordítások csökkentésében, a hozamok növelésében és a környezeti hatások minimalizálásában.

Fenntartható mezőgazdasági modellezésben a bioinformatika segítségül hívható olyan modellek kidolgozásában, amelyek szimulálják a különböző mezőgazdasági gyakorlatok talajegészségre, biológiai sokféleségre és üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatását.

A gazdálkodók mellett támogathatja a politikai döntéshozókat abban, hogy a megfelelő információkkal alátámasztva hozhassanak döntéseket a fenntartható és regeneratív mezőgazdaság érdekében.

Dr. Balla Zsolt, Balázs Edina

(Szegedi Tudományegyetem)

Kalmár Klementina

(MATE Gyümölcstermesztési Központ)

Dr. Miletics Pál

(4iG Nyrt.)

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: