0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Arra kell fókuszálni, amiben igazán jók vagyunk

Milyen év vár a hazai agráriumra, és kell-e még Európának az ágazat? Milyen irányba érdemes elindulniuk azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik hosszú távon is be akarnak férni az EU új jövőképébe?

Erről beszélgettünk Demeter Zoltánnal, a K&H Agrárüzletágának vezetőjével a Magyar Mezőgazdaság podcastjében.

Míg az MBH AgrárTrend Indexe szerint a harmadik negyedévben tovább javultak a magyar élelmiszergazdaság kilátásai, és legutóbb 2021 végén jellemezte ekkora bizakodás az ágazatot, a K&H kkv bizalmi indexe ugyanebben az időszakban nagyot esett, sőt, a mezőgazdasági és a kereskedelmi cégek várakozásai romlottak leginkább. Most akkor derű- vagy ellenkezőleg, borúlátó az ágazat? – kérdeztük a szakembert.

Mint mondta, nem ismeri pontosan az MBH háttérkalkulációját, de tudomása szerint nemcsak ügyfelek, hanem szakértők és banki elemzők véleményét is megjeleníti, míg a K&H agrárindexe kizárólag agrár vállalkozásoktól származó információkon alapul, kétmilliárd forintos árbevételig.

A felmérés során negyedévente közel 100 mezőgazdasági vállalkozást kérdeznek meg gazdálkodása több aspektusáról – egyebek mellett a gazdasági helyzetről, a kamatszintekről, a vevői, szállítói kapcsolatokról, a vállalkozás pénzügyeiről, beruházási szándékáról, az európai uniós pályázatokról és a munkaerőről.

„A szeptemberi állapotfelmérés azt mutatta, hogy az érintettek borúlátók, de konferenciákon járva és az ügyfelekkel beszélgetve is ez a benyomásom – mondta. Kívánom, hogy úgy alakuljanak a gazdasági környezet makro- és mikropályái, hogy pozitív irányba változzanak ezek a várakozások!”

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Nagyon sok a kiszámíthatatlanság a világban, nemcsak gazdaságilag, hanem politikai, társadalmi szinten. Emiatt is érdekes, hogy egy tapasztalt agrárfinanszírozási szakember inkább optimistán vagy inkább pesszimistán gondol-e az előttünk álló évre.

„Ha visszatekintek ’22-re és ’23-ra, akkor ’24-gyel kapcsolatban már bizakodóbb vagyok. Úgy gondolom, hogy sok tekintetben elindulhat egyfajta konszolidáció és normalizálódás. Ilyen lehet a kamatszint, hiszen az infláció októberre már egyszámjegyűre csökkent, és az alacsonyabb kamatok mellett a volatilitás mérséklődésére is számítok, amely minden szereplő számára – legyen bank vagy gazdálkodó – a legveszélyesebb dolog. Az árak, árfolyamok hektikussága ugyanis teljesen kiszámíthatatlanná teszi a jövőt.”

Hozzátette: a kívánt stabilizáció a geopolitikai helyzet megszilárdulásával, az infláció csökkenésével, a forintárfolyam konszolidációjával valósulhat meg. Az energiaárak láthatóan stabilizálódnak. Bár még mindig nagyokat – pár napon belül 30-40 százalékot is – ugranak, de ezek már jóval kisebb kilengések, mint tavaly, amikor több 100 százalékot mozdultak.

„A világ hozzászokik az adott környezethez, bízhatunk egyfajta konszolidációban, és végre újra elindulhat egy olyan működés, amikor egy vagy akár 2-3 évre is tudunk tervezni.”

Mit gondol arról a teljesen új világról, amit nemcsak Ukrajna várható uniós integrációja, hanem azok a zöld elvárások is jellemeznek, amelyek sokak szerint a mezőgazdasági termelés csökkentésére irányulnak? Úgy véli, az európai uniós fenntarthatóság témájához sok érzelem társul, de amit biztosan mondani lehet róla, az a „tiszta és világos” cél, hogy az EU 2050-re elérje a karbonsemlegességet. Ez pedig nemcsak az agrárágazatra, hanem minden szektorra – az energiaiparra, a szállítmányozásra is – nagyon komolyan hat.

Hogy mennyire fontos az EU-nak a mezőgazdaság, azt tényszerűen kifejezik bizonyos számok. A 2023-27-es támogatási ciklus teljes költségvetéséből, 1643 milliárd euróból nagyjából 387 milliárd euró jut a mezőgazdaságnak, amely a teljes támogatáscsomag közel negyede. „Komoly arány, és mivel láttuk, mi történhet a geopolitikában és a nemzetközi kereskedelemben, véleményem szerint a magas minőségű élelmezésbiztonság továbbra is fontos kérdés marad az Unióban. A fenntarthatósági célt azonban minden áron szeretnék elérni, és úgy tűnik, a támogatások összegszerűsége alapján erre komoly pénzeket szánnak.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: