0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

A szenzor szeme hizlalja a jószágot

Hazánk alkotmányban rögzített GMO-mentessége miatt a jövőben a precíziós technológiák alkalmazása lehet a gazdaságos állattartás záloga. Ezek a technológiák ma már itthon is elérhetők, és a bevezetésük akár egy éven belül is megtérülhet.
A szarvasmarhák nyakára, lábára, farkára számos szenzor szerelhető

Jelen pillanatban száz forintból/euróból/dollárból csak negyvenet termel meg az agrárium, vagyis nemcsak hazánkban, de az egész világon van hová fejlődnie a mezőgazdaság hatékonyságának.

Dr. Pajor Gábor állatorvos, adatelemző a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke szerint az erőforrások jobb kihasználása az adatalapú gazdálkodásra való áttéréssel érhető el, egyebek mellett ezt emelte ki a Hazai precíziós állattartás a gyakorlati megoldások tükrében című konferencián, a KÁN Egyetemi napok nulladik napján.

Azt azonban valamennyi előadó hangsúlyozta: az adatok gyűjtése nem elegendő, azokat rendszerezni, elemezni kell ahhoz, hogy azokból a gazdálkodó a döntéseit megalapozó információkat nyerjen. Addig az adatok csak olyanok, mint az egyszeri kapitány, és a gépház beszélgetése:

– Mennyi?

– Harminc!

– Mi harminc?

– Mi mennyi?

Húsmarhatartás és az adatgyűjtés

Mozsgai József, az IT szakemberből lett húsmarhatenyésztő és Marton Aliz, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa a Mozsi Majorban zajló, tenyészállat-előállítást támogató adatgyűjtést ismertették. A gazdálkodó szerint az extenzív, félintenzív körülmények között még a kockás füzet is jó szolgálatot tesz, csak ott kell lennie mindenkinél, aki az állatok körül megfordul, és persze fel is kell jegyezni minden mérést, megfigyelést.

Ezeket aztán rendszerezni kell az alapján, hogy az a tehénről, a borjúról vagy épp a gulya mellett dolgozó bikákról ad-e információt. Például a borjú 120 napos korában mért tömege a tehén anyai képességeibe enged betekintést, az ivadékáról nem ad semmi lényegeset. A borjúról a születés- és a választáskori tömege árul el információt.

A kutató szerint ezen az úton lehet és kell továbbmenni a folyamatos szenzoros adatszolgáltatással, ami ma már a legelőn is megvalósítható.

Marton Aliz azokról a kihívásokról beszélt, amit például az egyes szenzorok hatótávolsága, vagy épp a hálózati lefedettség okozhat. Ugyanis ezek miatt akár fals adatokat rögzíthetnek, és így rossz következtetéseket vonhatnak le.

Nagyüzemi baromfitartás

A baromfinál az állat felismerése az első lépés

Alexy Márta azokról a nehézségekről beszélt, amikkel a nagyüzemi baromfitartásban használható, az állatok súlyáról, illetve súlygyarapodásáról információkat szolgáltató, kameraképeken alapuló precíziós rendszer megalkotásakor szembesültek.

Itt nem a hálózati lefedettség, sokkal inkább a több ezres állományokban rejlő milliónyi adat megszerzése, tárolása, illetve szűrése okozott fejtörést.

A rendszernek ugyanis a kameraképekre van szüksége, de ha a kamera elmozdul, vagy épp egy pók a lencse elé szövi a hálóját, azok az adatok már használhatatlanok.

A modellben a képen látható madarak körvonalait azonosítja, és azok alapján állapítja meg súlyukat. A mesterséges intelligencia azonban egy mozgó, mondjuk, a szárnyával verdeső libát nem képes madárként azonosítani, így a tömegét sem tudja megadni.

Precíz takarmányozás

Azzal minden állattartó egyetért, hogy a kiadásainak legnagyobb hányadát a takarmányozási költségek teszik ki, és ha azokon faragni lehet, az minden pénzt megér. Nem meglepő hát, hogy egy olyan technológia alkalmazása, amely csökkenti a takarmányveszteséget, két, sőt adott esetben akár másfél év alatt megtérül.

Az ilyen precíz, egyedre szabott etetési technológia bevezetéséről mondta el Parádi Balázs, hogy amikor egy kocatelep egyik istállójában a tulajdonosok meglátták a modell által termelt megtakarításokat, a rendszert rögtön bevezették a cég többi istállójában is.

Az egyedre szabott takarmányozás a szaporasági és minden egyéb mutatóban is előrelépést hozhat
Egy precíziós etetőrendszerrel működő istálló az állatok jólétét is szolgálja.

Egy kutricában a kocák 40-80 egyedet számláló, az állatok számára ideális méretű „kondákban” vannak, egyedre szabott takarmányozási profillal.

Az etetőbe egyesével tudnak bejutni, ahol a füljelző alapján kapják meg a takarmányadagjukat, se többet, se kevesebbet. Vagyis az állat megkapja azt a mennyiséget, amennyire az adott állapotában szüksége van, nem eszi túl magát, és nem is hagy ott semmit pocsékba.

A takarmány beltartalma

Az állat genetikai potenciálja csak megfelelő takarmányozás mellett képes megmutatkozni. Mit sem ér az a takarmány, amelynek a beltartalmi értékei nem felelnek meg az adott fajta igényeinek.

Süli Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának kutatója példának felhozta a tavalyi aszály következtében gyenge takarmányokat. A takarmányanalitika régóta segíti az állattartókat abban, hogy megfelelő minőségű takarmánnyal etessék az állatokat, azonban a laboratóriumi vizsgálatok hosszú időt vesznek igénybe.

Ma azonban már rendelkezésre állnak modern eszközök – akár kézi NIR spektrométerek –, amelyekkel azonnal, akár a vályúban, az etetőasztalon meghatározható a takarmány beltartalma. Használatukkal pedig a gazdálkodó mindig megadhatja az állatoknak azt a tápanyagmennyiséget, amivel a legjobb teljesítményt várhatja el. Ahogy az előadó fogalmazott, ezzel már nemcsak a gazda, hanem a szenzor szeme is hizlalja a jószágot.

Az állatok akkor képesek a genetikai képességeik szerint termelni, ha a takarmány minden szükségletüket kielégíti

Megoldás a munkaerő-problémákra

Csodálatos dolog, hogy a tehénről több ezer adatot vagyunk képesek összegyűjteni, azonban az adat nem feji meg a tehenet – mutattak rá előadásukban Szabari Miklós, Borbély Csaba, Holló Gabriella, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói és Bús Bence, a gödöllői Lely Center gazdaságirányítási tanácsadója.

Épp ezért tartják kivételesen jónak a fejőrobotokat, hisz azok a mezőgazdaság, és különösen az állattartás legnagyobb problémájára, a munkaerőhiányra kínálnak megoldást.

A robot ugyanis megfeji a teheneket és nem késik el a munkából…

A fejőrobotos technológiát az állat és a gazdálkodó igényeire szabták

Az emberre mégis szükség van

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők hangsúlyozták, hogy az adatokból nyert információk sokkal hatékonyabbá tehetik a gazdálkodást, de a mesterséges intelligencia mellett az emberi intelligenciára is szükség van ahhoz, hogy a technológiákban rejlő lehetőségeket kihasználhassák a termelők.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: