0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

A nyúltartással jól jár a család

Akik rendszeresen szeretnének nyúlhúst fogyasztani, vagy nyúltartással foglalkozó ismerős révén juthatnak hozzá, vagy maguk termelik meg. Utóbbihoz adunk némi segítséget.
A szerző felvételei

Hazánkban jelenleg két vágóhíd foglalkozik nyúllal, az egyikről a kereskedelem szerzi be a nyúlhúst, a másik kizárólag exportra termel. Piacon még esetleg beszerezhető, de akik rendszeresen szeretnének nyúlhúst fogyasztani, vagy nyúltartással foglalkozó ismerős révén juthatnak hozzá, vagy maguk termelik meg. Utóbbihoz adunk némi segítséget.

Szerzőnk az egyik kedvenccel
A 19. század végétől lendült fel hazánkban a nyúltenyésztés, és még az 1950-es, ’60-as években is ritkán hiányzott a nyúlól a falusi udvarokból.

Az akkori parlagi nyúltípusoknak nem kellett pénzért tápot vásárolni, megéltek a kerti hulladékon, árokszélen kaszált füvön, bokrok, fák levelén – szegényebb családok így tudtak húst tenni a gyerekek tányérjára. A kisvárosi kertes házakban a kézművesek, iparosok a galambtartás mellett rendszeresen tartottak nyulakat is. Az 1970-es, ’80-as években fizetéskiegészítés miatt tartották, majd megszűnt a felvásárlás.

Az utóbbi években azt tapasztalom, hogy a fajtatenyésztők mellett ismét növekszik a család ellátására nyulat tartók száma, így a saját példámon keresztül bemutatom, mennyire egyszerű is a nyúltartás. Ráadásul ehhez van egy különösen alkalmas nyúlfajtánk, az egyetlen őshonos nyulunk, a magyar óriás.

Elhelyezés

A magyar óriás edzett, igénytelen, bírja a szabadban tartást, csak a feje felett legyen tető, hogy ne ázzon. Nálam a csak három oldalról zárt színben télen-nyáron jól érzik magukat. Egyedül fagyközeli hőmérséklet esetén szoktam a kisnyulak születésekor infralámpával segíteni.

Egyébként az anyanyúl a saját hasszőrét kitépve, alaposan megágyaz az alomnak, ehhez én egy finom, rövid szálú szénával kibélelt elletőrekesz behelyezésével járulok hozzá, amikor már közeledik az ellés ideje. A kéthetes korban kimászkáló kicsik így már nem fáznak meg.

Nyulunk bírja a telepadlós elhelyezést, persze alkalmanként ki kell takarítani a ketreceket. (A nyúltrágya is hasznosul, nálam a szőlőtőkék tövéhez kerül.)

Fontos a ketrec megfelelő mérete, mivel ez a nyúl valóban óriási. Már a tenyésznyulak megrendelésekor felhívta erre a figyelmemet a génmegőrző központ nyúlágazat-­vezetője. Nálam a 120 x 60 x 60 cm-es ketrec vált be. Erre kerül kívülről a szintén méretes szénazseb.

A ketrec padozatát első körben műanyag taposórácsból készítettem, de a második sorozatnál már kénytelen voltam telepadlót alkalmazni, mert taposórácsot csak fémből tudtam volna vásárolni. Ezt nem mertem megkockáztatni, mert télen a fém nagyon áthűl, fázna rajta a nyulak talpa.

Etetés

Alaptakarmánynak a gyógyszert nem tartalmazó, gazdaboltban vásárolt nyúltápot adom, amit 1/3 részben hígítok árpával. Ezt főleg télen kapják, a felnőttek fejenként egy-egy kisbögre-mennyiséget. Persze a szoptató anyák és a már a tápra is rájáró kicsik étvágy szerint fogyaszthatják. Kiegészítésként a konyháról kikerülő sárgarépahéjat, karalábélevelet, mindenféle egyéb zöldet megkapják, romlottat, penészest azonban nem kapnak. Amíg nincs friss zöldtakarmány, addig hetente egy-egy fél alma is jár nekik. Ha egészséges, száraz kenyér akad, azt is lelkesen fogyasztják.

A kevéske táp mellett természetesen bőségesen kapnak szénát, amit a kertben kaszálok.

Április végétől nyírom a területen termő sokféle fűfélét, gyomnövényeket. Ezeket némi szoktatás után frissen, zölden is etetem, a többletet – kellő száradás után – terményes zsákokban tárolom a téli időszakra. A talajművelés nélküli sorközökben igen buján, nagy fajgazdagságban nőnek a gyomok, így a gyümölcsös és a széles soros szőlő (a nyúltrágyának is köszönhetően) bőven ad szénát. Ennek a megoldásnak persze feltétele, hogy nálunk nincs permetezés, így a nyulak vígan ehetik a kaszálékot. (A permetezést azért tudom elhagyni, mert rezisztens szőlőfajtákat ültettem.)

Egészség

A magyar óriás alapvetően egészséges, különleges betegségéről nem tudok. Semmiféle gyógykezelésre nem volt eddig szükség.

Egészségét – ahogy a többi nyúlfajtáét is – a mixomatózis és a vírusos RHD-betegség veszélyezteti. Ezek megelőzésére oltással célszerű védekezni, amelyet a tenyészállatoknak érdemes beadni.

Nem betegség, de a ketreces tartás miatt nem kopik a nyulak karma. Ezért az apa- és anyaállatok karmát évente egyszer, egy erre a célra beszerzett nyúlkaromvágóval kurtítom meg.

Termékenyítés, fialás

Normál esetben a bakhoz föltett nőstényt a bak azonnal kezelésbe veszi, de van, amikor a nőstény nem hajlandó megállni, s így a nyúltartó nem tudja, mikor történik meg a megtermékenyítés. Én legalábbis így jártam. Erre egy nyúltartásban jártas ismerősöm adott tanácsot, ami bevált.

Felteszem a nőstényt a bakhoz és ott is hagyom. A szakirodalom szerint a nőstény ivarzása 15 napos ciklus szerint történik. Így, ha 18-20 napig együtt van a bakkal, akkor közben biztosan van alkalmas időpont, hogy megfoganjon. Általában egy-két napig hancúroznak, aztán békésen éldegélnek a tágas ketrecben. A 20. nap után visszateszem a nőstényt a saját helyére.

Ez biztos megoldás, de van hátránya is. Mivel nem tudom a megtermékenyítés napját, nem tudhatom, mikor jár le a 30-32 napos vemhesség, azaz az ellés idejének pontos meghatározása is bizonytalan.

A fialás közelgő idejét azonban a nőstény jelzi! A leglátványosabb jel, ha a szája mindkét szélén egy csomó kilógó szénával mászkál. Ezt a fészekkészítésre utaló jelet biztatónak tekintem. Ilyenkor teszem be neki a fiaztató rekeszt, apró szénával bekészítve.

Ezt követően egy-két napon belül a nőstény meg is ellik, de ha már a hasáról is tépi a szőrét, akkor órákon belül várható a fialás. Én azonban legtöbbször reggelre szoktam rátalálni a fiókákra.

Nevelés

Bár az anyák viszonylag nyugodtak, s engem már jól ismernek, nem riadoznak, sőt várják a simogatást, mégsem nyúlok a kicsikhez. Feleslegesnek tartom naponta méricskélni a picik súlyát, írni a súlynövekedést. Általában amikor már a szemük is kinyílt, a 10-12. napon nyúlok bele a fészekbe, veszem szemügyre a kicsiket, és ekkor számolom meg, hányan is vannak. Olyan, hogy az anya esetleg egy kölyköt kitesz a fészekből, vagy a szoptatás utáni kiugráskor egy kicsi kiesik a fészekből, rendkívül ritka, 3 év alatt egyetlen ilyen eset fordult elő nálam.

A kicsik 2 hetesen már bemásznak az etetőbe, és szépen növekednek. 6 hetes korukban szoktam leválasztani őket az anya mellől. Az anya kap két hét pihenőt, és az ellést követően 2 hónap múlva újra fedeztethető.

Így egy anyától évente három népes almot, hozzávetőleg 25 kisnyulat kapok, mert a nyári hőség hónapjait kihagyjuk. A magyar óriásnyúl anyák egyébként nagyon jó nevelők, a megellett fiókákat általában teljes számban fölnevelik.

Nyúlhús

A magyar óriásnyúl gyors fejlődésű, hamar eléri a vágósúlyt. A növendékeket általában 90-100 napos korukban szoktam levágni, ekkora egyedenként 2-2,4 kg konyhakész (csontos) nyúlhúst nyerünk a konyhára.

A nyulak fájdalommentes vágását hagyományos módon végzem a tarkóra mért erőteljes ütéssel. Ettől a nyúl elkábul, s már nem érzi, mi történik vele.

Egy másik, még humánusabb módszer, az áramütéses elkábítás. Ilyen szerkezet azonban jelenleg nem kapható, állítólag vannak villanyszerelők, akik tudnak ilyet készíteni. Most a nyáron azonban piacra dobtak egy, a nyulat váratlanul és teljesen fájdalommentesen kimulasztó eszközt. Ez egy erre a célra tervezett, pisztolyszerűen működő rugós eszköz. Patron nem kell hozzá. Nincs szükség különösebb előkészületre, nincs riadalom a nyulak közt. Az amúgy barátságos süldőnyúl homlokához érintjük a szerkezetet, egy csattanás, s a nyulunk nem mozdul többet. Így a többi nyúl észre sem veszi, hogy mi történt, és az áldozat sem szenvedett, rugdalózott egy pillanatig sem.

A levágott nyulat megnyúzzuk. A magyar óriásnyúl gereznája elég méretes és látványosan szép mintázatú, amit érdemes kikészíttetni. Arra viszont gondolni kell, hogy a decembertől februárig vágott állatok prémje a legértékesebb, mivel hidegben a legdúsabb a szőrzet.

A szép és nagy prém miatt érdemes a bőrt kikészíttetni

Színek

A magyar óriásnyúl leggyakoribb színe a vadas, vasderes, azaz hasonló, mint a vadnyúlé. Persze vannak sötétebb, világosabb, krémesebb, kékesbe hajló színű példányok is. Fajtánk ősei közt a belga óriás mellett különböző színű magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúlfajta szerepelt. Ez utóbbiaktól örökölték a fajta mostani példányai a szívósságot, igénytelenséget.

A fajta magában hordozza a domináns vadas szín mellett a fekete, a sárga és a fehér színt is.

Amikor az első példányokért mentem a génmegőrzőkhöz, sárga színűt szerettem volna kérni. A telepvezető azonban mosolyogva annyit válaszolt, hogy ha szerencsém van, hasad majd ki a vadas szülők utódaiból akár sárga is. Sebaj, gondoltam, szépek a vadasok is.

Azonban egy év múlva az egyik anyanyúl almában akadt egy gyönyörű, fényes fekete kölyök. Megörültem a különleges színnek, s megismételtem a párosítást, ez alkalommal 2 fekete kicsit is kaptam a vadasok mellett. Később egy másik párosításból pedig valóban egy szép sárga kölyök is napvilágot látott. Persze más tenyésztőknél is akadnak fekete és sárga nyulak, így kapcsolatfelvétellel bizonyára lehet vásárolni azonos színű, de idegen vérvonalú párt melléjük.

A domináns vadas szín mellett olykor kihasadhat sárga szín is

Hármas hasznosítás

A magyar óriás értéke a kedvessége is

A magyar óriásnyúl húst és prémet ad, de legalább ilyen érték a kedvessége, szépsége. Kíváncsiak, szívesen jönnek a nyíló ajtóhoz, s azt sem bánják, ha az alom egyik másik növendékét kézbe vesszük. Finom bundájukat igazi élvezet simogatni. Unokáink mellett számos kisgyermekes ismerősünk jár hozzánk rendszeresen nyuszizni. A gyerekek szívesen dédelgetik a rendkívül bájos 3-4 hetes kölyköket. Persze, a felnőttek sem maradnak ki ebből, ők azonban már a bográcsos nyúlpörköltet is tudják értékelni.

Mi, tulajdonosok sem untuk meg a nyulakat, a napi etetés, itatás egyáltalán nem kellemetlen, sokkal inkább kedvelt időtöltés. A nyulak kedvesek, csendesek, barátságosak, valódi örömöt tudnak szerezni a gondozójuknak.

Gazdasági haszon

A húskihozatal százalékos aránya a magyar óriásnyúl esetében valamivel kisebb, mint a kimondottan nagyüzemi fajtáké, azonban a kedvtelésből, illetve a sportcélból tartott, tenyésztett nyúlfajták közt igen jó arányúnak számít. Jelentős hústermelő, gyors fejlődésű fajta. Fölnevelése a ház körüli növényzet felhasználásával meglepően olcsón megoldható.

A háztáji körülmények közt nevelt nyulak a gyógyszermentes, túlnyomórészt lucernából készített nyúltáp mellett főleg azon a szénán nőnek fel, ami a család kertjében nő. S ha nem permetezünk, műtrágyázunk, gyomirtózunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a nyulaink is egészségesek lesznek, ezáltal egészséges hús jut a konyhaasztalra.

További részletes tudnivalókért ajánlom Tóth Zsigmond: A magyar óriásnyúl című, 2017-ben megjelent könyvét.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: