0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Ahol a víz az úr

A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...

…ám valamennyit szerencsére sikerült megőrizni az eredeti élővilágból, ami szépségével manapság is lenyűgözi az arra járókat. Ilyen helyen gazdálkodni komoly kihívás, és csak a természettel szoros együttműködésben lehet. A munkát nem könnyíti meg, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Kapuvári Erdészete több mint 10 ezer hektáron két nagyon eltérő természeti adottságú tájegység, a Rábaköz és a Hanság erdőit kezeli húsz település határában.

A Rábaköz erdeinek életét meghatározza a Rába folyó
„Az okszerű erdőkezelés, szakszerű gazdálkodás a 19. századig nyúlik vissza. Az itteni erdők jól képzett és elhivatott természetvédő szakemberek segítségével formálódtak, akik a fenntartható erdőgazdálkodás elveit igyekeztek szem előtt tartani”

– emlékeztet Skerlecz András erdészetigazgató. A szakértelemben ma sincs hiány. Az erdészet szerteágazó feladatai jelenleg 34 dolgozónak adnak munkát. A szakmai feladatok rendkívül sokrétűek, és több egymáshoz kapcsolódó ágazatot is felölelnek.

Skerlecz András négy éve vezeti az erdészetet

Az erdészet vezetőjét már gyermekkorában „megfertőzte” a természet szeretete, így határozottan választott; erdésztechnikusi oklevelét a barcsi Dráva Völgye Szakközépiskolában szerezte 1994-ben, erdőmérnöki diplomáját 2000-ben Sopronban kapta kézhez, majd 2008-ban ugyanott végzett erdészeti növényvédelmi szakmérnökként. Első és eddigi egyetlen munkahelye a KAEG Zrt., ahol kezdetben erdőművelési műszaki vezetőként dolgozott, majd a 2010-es átszervezést követően a korábbi Mosonmagyaróvári Erdészetnél erdőgondnoki munkakört töltött be, 2019 óta pedig a Kapuvári Erdészetet igazgatja.

Két nagy tömbben

Az erdészet területe két nagy tömbre tagolódik, és a különböző termőhelyekhez és a rajta álló állományokhoz igazítva alakították ki a gazdálkodási alegységeket, az erdőgondnokságokat.

A dél-hansági erdőgondnokság Kapuvártól északra nagyrészt puhafás állományokkal, éger, hazai nyár, nemesnyár, tölgy és egyéb keménylombos fafajokkal gazdálkodik.

Területének majdnem fele, kb. 2300 hektár a Fertő-Hanság Nemzeti Park részét képezi, ahol a tartamos erdőgazdálkodás mellett a természetvédelmi igényeknek is érvényesülnie kell. Az erdőterületből 47 hektár fokozottan védett égererdő és mintegy 300 hektár erdőrezervátum.

Lovarda is üzemel a Göbös-majori Ökoturisztikai Központban

„Hanyban a legfontosabb meghatározó tényező ma is a víz. Vagy sok van belőle vagy kevés. A csatornák jó része alkalmas a víz visszavezetésére is, így az aszályos hónapokban altalaj-öntözéssel tudjuk segíteni állományaink fejlődését. A belvizekkel már több a gondunk, mivel a vízelvezető csatornák a Hanság-főcsatornába torkollnak. Jó esetben a területről kifelé folyik a többletvíz, ha azonban a főcsatornában magasabb a vízszint, az ottani felesleg is az erdeinkre zúdulna, ezért ilyenkor lezárjuk a zsilipeket” – magyarázza Skerlecz András.

A Királytói Erdészeti Múzeumban korai eszközöket is kiállítottak

A Rábaközi erdőgondnokság zömmel keményfás erdőket kezel, tölgy-, cser-, kőris-, egyéb keménylombos-, fenyő-, akácfafajokkal. 1945 előtt a terület nagy része az Esterházy-birtokhoz tartozott, a termelési cél az uradalom tüzelőszükségletének kielégítése volt, így az állományokat sarjerdőként kezelték.

A rengeteg folyami kavicsot tartalmazó cseri talajokon álló erdők ma is csak tűzifa termelésére alkalmasak. Az erdőfelújítások nagy részét makkvetéssel végzi az erdészet.

A Rába árterén a folyó mindenkori vízszintjének döntő jelentősége van. A korábban jellemző nemes nyárasok számára ez a vidék ma már határtermőhelynek számít, a tölgy-kőris-szil ligeterdők és származékaik adják az erdőállományok nagy részét.

„Sajnos ebben a térségben is megjelent, és egyre nagyobb területet érint a kőrispusztulás, így a kőriseket mellőznünk kell az erdőfelújítások során” – mutat a problémára az igazgató.

A kapuvári vasútállomáson MÁV-rakodó segíti a szállítást, a mellette lévő fűrészüzemet bérbeadással működteti az erdészet. A várostól északra pedig még kavicsbányát is üzemeltet.

Lenyűgöző látványt nyújtanak a lábas égerek

Szakszerű vadgazdálkodás

Erdeink szerves része a benne élő vadállomány, melynek szakszerű kezelése, gondozása napi szintű feladata a szakszemélyzetnek. A túl magas vadlétszám ugyanakkor nem szerencsés, mert jócskán megnehezíti az erdők felújítását, a mezőgazdasági termelést és természetvédelmi értékeink megóvását. A szakszerű vadgazdálkodás végső soron a vadfajok hosszú távú fennmaradását, javuló minőségét szolgálja.

Az erdészet egyik vadászterülete a Hanságban, a másik a Rábaközben helyezkedik el. Vadösszetételük főként gímszarvasból, kevés dámból, őzből, vaddisznóból, rókából, aranysakálból, mezei nyúlból, fácánból, a vizes élőhelyeken pedig tőkés récéből, nyári és vetési lúdból áll.

Minden érdeklődő megtalálhatja a számára legkedvesebb vadászati módot a cserkeléstől a barkácsoláson át a terelő- és hajtóvadászatokig.

A vadászható fajokon kívül számos védett növénynek, állatnak is életteréül, otthonául szolgál az erdészet által kezelt terület.

Egy időben összesen 75 főt tud elszállásolni a Göbös panzió

Lábas égerek

A barokk tájművészet remeke a Lés-erdő

Természeti szépségekben bővelkedik e táj. A lápvidék jellegzetes növénytársulásai a mézgás égeres erdők, melyek lábakra emlékeztető léggyökereikkel igazán egyedülálló látványt nyújtanak. A területet az 1950-60-as évekre vízelvezető csatornarendszer kiépítésével lecsapolták. A mélyebben fekvő részeken azonban máig láthatjuk az eredeti vegetáció elemeit. A víz borította térségben hajdanán magas szervesanyag-tartalmú tőzegtalajok alakultak ki, melyek a lecsapolás során részben bomlásnak indultak, kotusodtak. Ennek következtében a termőréteg összeroskadt, elvékonyodott.

Az égeres erdők a magasan álló, de folyamatosan áramló vízben jól érezték magukat. Az úgynevezett melioráció után azonban gyökereikkel nem tudták követni a talaj süllyedését, így a gyökérzetük részben kilátszik a földből. A lenyűgöző látványért is érdemes ellátogatni erre az egyébként fokozottan védett területre.

Az Esterházy Madárvártától néhány perces sétával érhető el a Csíkos-éger (nevét az egykor alatta úszkáló csíkhalakról kapta), melyen átvezet a Hany Istók-tanösvény. Nem messze innét találjuk a Királytói Erdészeti Múzeumot, tárlata az ottani erdők kialakulását mutatja be, valamint korabeli eszközökkel is megismerkedhetünk.

Történelmi helyszíneken

Vaddisznócsalád a Rábaközben

Nem csak a természet alkot csodákat, erre kiváló példa a mesterségesen létrehozott Lés-erdő, amely szintén a Kapuvári Erdészet kezelésében áll. A fertődi Esterházy-kastély megtekintése után ne hagyjuk ki hazánk egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert történeti kertjét, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet jelentős alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált. Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal tarkított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó gyönyörű fasorok álltak.

A Kapuvári Erdészet munkáját a Göbös-majori Ökoturisztikai Központ színesíti.

Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázótó, fedett lovarda, szabadtéri karámok, felújított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak megfelelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major szolgáltatásait. Ugyanabban az évben a helyben összeállított, facserepes erdei kápolna harangját is felszentelték.

A folyamatos fejlesztések révén 2020-ban 14 szobás panzióval és 160 fős rendezvényteremmel gazdagodott a központ. Az épület jelenleg 75 fő elszállásolására alkalmas, a konferenciateremmel is rendelkező panzió nagyobb családi és céges rendezvényeknek, a különleges kápolnával kiegészülve pedig esküvőknek ad otthont. Mindezen felül a majorban működő erdei iskola a térség fiataljainak környezettudatos oktatásában vállal egyre meghatározóbb szerepet. Heti szinten 80-100 gyermek vesz részt a lovas foglalkozásokon, a nyári lovas táborok is nagy népszerűségnek örvendenek. A táj szépségét a réten legelő lovak látványa teszi még hangulatosabbá.

Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotó: Bóka Zsuzsa, Molnár Szilárd,
Németh András, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: