Ugyanakkor a Trichoderma nemzetségnek van némi előnye a talajban élő mikroorganizmusokkal szemben, ugyanis ezek a gombák a gyökérfejlődést és a növekedést elősegítő hormonszerű vegyületek képzésével a növények gyarapodását is fokozhatják. A növény gyors növekedése jelentős mennyiségű gyökérváladék-termelésen keresztül indukálja a mikrobiális szervezetek mennyiségét, ami viszont növeli a tápanyagok hozzáférhetőségét a talajban.
Erre vonatkozóan 2017-ben a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Állomásán (ma MATE SZBI Kecskeméti Kutató Állomás) állítottunk be tartamkísérletet. Az ültetvényt 2016-ban telepítettük és akkor ugyan elmaradt a gyökerek Trichoderma-pépbe való mártása, de 2017-ben a tőkék beöntözésével pótoltuk. Azóta a vegetációs időszakban folyamatosan, havonta egyszer azonos magasságban törzsátmérő-méréséket végzünk annak megállapítására, hogy vajon el lehet-e érni növekedésserkentő hatást, illetve hosszú távon milyen mértékben csökkenthető az ESCA fellépésének és terjedésének az esélye. A vizsgálat még folyamatban van az eredmények kiértékelésével együtt.
Ezzel párhuzamosan üvegházi körülmények között is végeztünk gyökereztetést Trichoderma asperellum-kezelés mellett 2019–2020 között Eszter interspecifikus csemegeszőlő-fajtán sima vessző, gyökeres oltvány, gyökeres dugvány és kontroll variációkban. A hajtások hosszát, számát és a gyökerek nagyságát mértük, de szignifikáns különbségeket nem tudtunk megállapítani. 2022-ben csak szabadföldi megfigyeléseink voltak a Debreceni Egyetem kutatói, prof. dr. Karaffa Erzsébet és dr. Kovács Csilla által fejlesztett és szabadalmaztatott Trichoderma afroharzianum (TR04) és a Trichoderma simmonsii (TR05) törzsekkel, melyet 2023-ban üvegházi és szabadföldi tervezett kísérletbeállítás követett. Ennek célja az volt, hogy választ kapjunk arra, hogy az említett két törzs képes-e visszaszorítani a szőlő lisztharmat-betegségét okozó Uncinula necator (Erysiphe necator) gombát. Az üvegházban mesterségesen fertőzzük a növényeket, a kezelések előtt és után bonitálásokat végzünk. Ez a vizsgálat jelenleg is tart, melynek eredményeiről egy későbbi cikkben fogunk tudni beszámolni.
Lazzara és munkatársai (2021) kísérleteiből kiderült, hogy vannak olyan Trichoderma-törzsek is, melyek terpént termelnek és ezáltal a szőlőperonoszpóra elleni védekezésben alkalmazhatók, ugyanis a szőlőnövényben indukált rezisztenciamechanizmusokat indítanak el, melyek jelentős szerepet játszanak a patogénfertőzések megelőzésében vagy mérséklésében. A gomba által termelt metabolitok némelyike a jázmonsav (JA) termelődését váltja ki, amely központi szerepet játszhat a kórokozók és kártevők károsításával szemben kialakuló közvetett rezisztenciában. Az ökológiai termesztésben jó alternatív lehetőség a lisztharmat megelőzésére és visszaszorítására a miko-bioágensek alkalmazása, melyek képesek gátolni a szőlőlisztharmat gomba növekedését és terjedését. Indiai kutatók vizsgálatai bizonyítják, hogy T. harzianum-izolátumok szűrlete sikeresen alkalmazható a szőlőlisztharmat elleni bioágensként, a kémiai fungicidek kiváltására. Ezek a miko-bioágensek sikeresen megelőzhetik, késleltethetik vagy visszaszoríthatják a szőlő lisztharmatgomba-fertőzését, csökkenthetik a kémiai gombaölő szerek használatát és minimalizálhatják a környezetszennyezést.
A legelterjedtebb Trichoderma spp.-termékek por vagy granulátum formájában készülnek. A Trichoderma spp. előnyei egy termékben kombinálva a különböző növényi betegségek elleni védekezésben, a növények növekedésének és fejlődésének serkentésében, a komposztálási folyamat javításában és a tiszta környezet ígéretében rejlenek a fenntarthatóság elérése érdekében.
Németh Krisztina és Németh Csaba
MATE SZBI Kutató Állomása
Felhasznált irodalom:
Lazazzara, V.; Vicelli, B.; Bueschl, Ch.; Parich, A.; Pertot, I.; Schuhmacher, R.; Perazzolli, M. (2021): Trichoderma spp. volatile organic compounds protect grapevine plants by activating defense-related processes against downy mildew. Physiologia Plantarum. 2021;172:1950-1965.
M. F. Ahmed (2018): Evaluation of some biocontrol agents to control Thompson seedless grapevine powdery mildew disease. Egyptian Journal of Biological Pest Control (2018) 28:93 Parrilli, M.; Sommaggio, D.; Tassini, C.; Di Marco, S.; Osti, F.; Ferrari, R.; Metruccio, E.; Masetti, A.; Burgio, G. (2019): The role of Trichoderma spp. and silica gel in plant defence mechanisms and insect response in vineyard Bulletin of Entomological Research, 1-10
Nur A. Zin; Noor A. Badaluddin (2020): Biological functions of Trichoderma spp. for agriculture applications. Annals of Agricultural Sciences 65 (2020) 168-178
Singh PN, Singh SK, Tetali SP, Lagashetti AC (2017): Biocontrol of powdery mildew of grapes using culture filtrate and biomass of fungal isolates Plant Pathology and Quarantine 7(2): 181-189 (2017) ISSN 2229-2217
Kushare, T. D.; Kolase, S. V., Mahadevaswamy, G. (2020): Biological Approach in Management of Grape Powdery Mildew Caused by Erysiphe nector. Int.J.Curr.Microbiol.App.Sci (2020) Special Issue-10: 595-604
