Ő még a kormány tavaszi leváltása előtt lemondásra kényszerült…
– Őt követte Jozef Bíreš, akinek sem ideje, sem mozgástere nem volt, ahogy az Ódor-féle szakértői kormánynak sem. A választások után nevezték ki Richard Takáčot, aki fiatal, agrármérnök, és a legnagyobb kormánypártban politizál, a parlamentben is tagja volt a mezőgazdasági bizottságnak, dolgozott a földalapnál is. Tehát ismeri a gondjainkat. Találkoztunk már vele az előző időszakokban is, amit mi szorgalmaztunk a parlamentben, az ellen ő általában nem szokott vétózni. Gondolok itt a stratégiai tervben fontos területekre, például az aktív mezőgazdász fogalmának meghatározására vagy az ökosémák kérdésére. Nemrég olvastam róla, hogy legutóbb nem volt túl diplomatikus a brüsszeli tárgyaláson…
Miért? Annak kellett volna lennie?
– Hát ez az! Amikor az ukrán gabonáról volt szó, akkor mi az, hogy nem volt diplomatikus? Mert kimondta, nem kívánjuk, hogy itt megjelenjen az ukrán gabona? Megengedjük a tranzitot, de ne itt kössön ki az az áru, ami nekünk is van, ne rombolja szét a piacot. Kerek perec, nem kell ide diplomácia…

Milyen az új kormányprogram?
– A kitűzött célok nem rosszak, szakmailag figyelembe veszi a gazdák érdekeit. Én is indultam a Szövetség listáján, és akkor az volt a kikötésem, hogyha a Szövetség bekerül a kormányba, akkor a szlovák földalap vezetőségébe kellene, hogy legyen helyük a magyaroknak,
Belevették a programjukba például, hogy figyelemmel fogják követni a földek eladását, milyen célra használják ki, rengeteg ipari park épül a jó adottságú területeken. Folyik a csencselés.
Szlovákiában nincs korlátozva a mezőgazdasági területek eladása?
– Nincsen semmilyen korlát. Nincsenek előnyben a helyi gazdák. Emellett a kormányprogramban kinyilvánítják, hogy az EU-ban a régi és az új országok támogatáspolitikája végre kiegyenlítődjön. A csatlakozásunkkor azt mondták, hogy 2020-ra kiegyenlítődik, most már 2029-ről beszélnek. De finomítani kell még az ökosémákat, szeretnénk, ha a pályázatoknál kevesebb feltételt támasztanának, és gyorsítaniuk kell a kiértékeléseket. Például a két éve meghirdetett öntözési pályázatok még nincsenek kiértékelve.
Az év értékelésénél kihagytuk az állattenyésztést, ők kicsit jobban jártak 2023-ban.
– Úgy tűnik igen, de van gond ezen a területen is. Például a hízóbikák esetében megvonták a számosállat utáni 55 eurós támogatást. A régi miniszter azt mondta, mivel Szlovákiában alacsony a marhahúsfogyasztás, az ország nem fogja támogatni a törökök fogyasztását. Ez sok tenyésztőnek érvágást okozott.
El kell mondani, hogy Szlovákia sertéshúsból csak 40 százalékban önellátó. Az új miniszter már nyilatkozta, hogy fel szeretné lendíteni, ugyanis félmillió hektárnyi gabona megterem nálunk, és nincs állat, amivel megetethetnénk. És persze támogatná a juh és a kecske tenyésztését is, aminek van is realitása, hiszen Szlovákiában rengeteg a legelő. A zöldség- és a gyümölcságazatot is erősítené, persze ezek mind munkaigényes ágazatok, és modernizációra szorulnak.

Az előző kormányban komoly érdekellentétek mutatkoztak meg a környezetvédelmi és a mezőgazdasági tárca között. Mit vár ezen a téren?
– Az új környezetvédelmi miniszter úgy látszik nem az a „méregzöld”, mint amilyen volt Ján Budaj előző miniszter. Egyelőre azt látni, hogy a nemzeti parkok számát nem kívánja bővíteni. A természetvédők az elmúlt ciklusban nagy csomag pénz felett rendelkeztek, ami nem baj. Legyenek aktívak, viszont, ha elvárják valamilyen környezetvédelmi funkció ellátását a gazdától, akkor azt a plusz költséget honorálják is meg.
Azért most is benne van a bizakodás a gazda gondolkodásában. Minden év elején abban reménykednek, hogy az biztosan jobb lesz az előzőnél.
– A felvidéki gazdákban megmaradt, nem halt ki a föld szeretete. Csak a fiatalok figyelmét kellene erre ráirányítani, legyenek egy kicsit aktívabbak. Másrészt mindig mondom, ha valaki el akarja adni a földjét, akkor a helybéli gazdálkodónak adja el, ne mindenféle befektető pénzügyi csoportoknak.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar![]() |
Ajánljuk még: