Menta

A menta a világ egyik legősibb fűszernövénye. Neve görög eredetű, nem véletlenül. Az antik mitológia szerint, Hádész és egy nimfa, Menthe titkos szerelmi afférba bonyolódtak, kapcsolatuk azonban tiszavirág-életűnek bizonyult. A románcról az alvilág istenének felesége, Perszephoné  hamar tudomást szerzett és dühében kis növénnyé: mentává változtatta a lányt. Akár így történt, akár nem a menta az évszázadok során meghódította a világot.

Különböző fajtái őshonosok szinte egész Eurázsiában, Afrika északi, keleti és déli részein; Ausztráliában, valamint az Észak- és Dél Amerikában. A 24 fajt és 15 hibridet számláló menta (Mentha) nemzettség legismertebb képviselői közé tartozik a mezei menta (Mentha arvensis), a borsmenta (Mentha × piperita), a csombormenta (Mentha pulegium) és a lómenta (Mentha longifolia).

Jótékony hatásainak spektruma igen széles. Alkalmas görcsoldásra, enyhíti a fejfájást és képes javítani az alvás minőségét, illetve jelentős bőrnyugtató, gyulladáscsökkentő, regeneráló hatással bír anélkül, hogy bármilyen mellékhatást idézne elő.

Az arcápolás terén, kiválóan alkalmas az elhalt hámsejtek eltávolítására. Mentaolajat kevés zabbal összekeverve alkalmazhatjuk bőrradírként.

1. A kertben termő vagy cserépben nevelt növényről távolítsd el óvatosan a leveleket. A szárakat nem szükséges levágni, hiszen a folyamat során nem lesz rájuk szükség.
2. A friss leveleket – kb. 30-40 grammot – mosd meg és egy kés segítségével aprítsd fel.
3. Tedd a feldarabolt leveleket jól zárható üvegedénybe és önts rájuk hordozó olajat úgy, hogy teljesen ellepje őket. Ezután rázd jól össze és szorosan csavard rá az üveg tetejét.
4. Hagyd legalább 24 órát állni, majd szűrd le. Tegyél hozzá újabb adag friss növényeket és ismét zárd le. Fontos, hogy az olaj minden alkalommal fedje a leveleket.
5. Ezt az eljárást ismételd meg 5-10 napon keresztül. Az utolsó szűrés után, töltsd át a tiszta elegyet egy másik edénybe és tárold erős fénytől védett, hűvös helyen.

Kamilla

Kevesen tudják, hogy a makói hagyma, a kalocsai fűszerpaprika és a szőrégi rózsatő mellett, egy apró, ám annál hasznosabb gyógynövény is helyett kapott az agrár- és élelmiszergazdasági hungarikumok között. Az alföldi kamillavirágzat. A székfű (Matricaria chamomilla) vagy népies nevén pipitér 2015-ben került be a Magyar Értéktárba. Különlegességét azt adja, hogy habár hazánk szinte teljes területén vadon nő, az Alföld területén termő kamillának a legmagasabb a hatóanyagtartalma a világon. Gyűjtése június- júliusban javasolt.

A gyógynövény egészségre gyakorolt pozitív hatásait már Méliusz Juhász Péter professzor is említi, az 1578-ban megjelent Herbárium című könyvében. A növény fészekvirágzatát alkalmazzák gyógyászati célokra. A drog (Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (akár 1,4%-ig is elmehet) sötétkék színű, szeszkviterpén tartalmú (kamazulén, bizabolol, bizabolol oxidok) illóolajat, flavonoidokat (apigenint) és glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont, herniarint), nyálkát tartalmaz. A növényből készült tea tisztítja a légutakat, ugyanakkor vannak benne gyulladáscsökkentő és nyugtató anyagok, ezáltal gyomor-, bél-, hólyag- és epezavarok enyhítésére, valamint sebkezelésre hajápolásra is alkalmas.