0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 21.

A védelem ellenére is nagy számban pusztul az ikonikus tengeri ragadozó

A cápák száma drasztikusan csökken annak ellenére is, hogy világszinten igyekeznek visszaszorítani a lemészárlásukat pusztán az uszonyaikért.

Az olyan védelmi intézkedések, mint az úgynevezett „uszonyozás” (angol kifejezéssel finning) visszaszorítása sem tűnik elegendőnek a cápának védelmére. Ennek során a kifogott egyednek csak az uszonyait vágják le, majd élve visszadobják, hogy a tengerben pusztuljon el. Az állatjólét szempontjából is erősen kifogásolható gyakorlatot nemzetközi szinten sikerült visszaszorítani. Ennek ellenére 2012 és 2019 között a halászat következtében elpusztult egyedek száma évi 76 millióról 80 millió fölé kúszott, írja a Phys.org a Science-ben megjelent jelentés alapján.

cápa tenger uszony

Ebből legalább 25 millió példány olyan fajokhoz tartozott, melyek veszélyeztetettek.

A cápák már 400 millió éve, közel változatlan formában léteznek a Földön. Azonban az emberi mohóság – különösen az ázsiai piacokon mutatkozó kereslet az uszonyaikra – számos fajt a kihalás szélére sodort.

Mára az országok 70 százaléka tett valamilyen védelmi intézkedést annak érdekében, hogy pontot tegyenek a cápák mészárlásának pusztán az uszonyaikért. Ennek során ugyanis az uszonyaitól megfosztott, még élő állatot visszadobják a vízbe, hogy ott pusztuljanak el.

Egyre több állat pusztul el

A védelmükre létrehozott szabályok közül azonban néhány balul sült el, mint azt a nemrégiben nyilvánosságra hozott adatok mutatják. Bár maga az „uszonyozás” valamelyest visszaesett az elmúlt két évtizedben, mégis egyre több cápa pusztul el évente. Ennek egyik oka, hogy a halászatokat az egész cápák partra hozására ösztönözték, ami a cápahús iránti kereslet felfutását eredményezte.

cápa uszony piac hús
A cápauszony iránti kereslet leverése helyett egy komplett piac épült ki az állat húsára, porcára és olajára is

A kutatók három évet töltöttek adatgyűjtéssel: a halászati szabályozásokat és a cápák mortalitását vizsgálták. Így döbbentek rá, hogy milyen elterjedt gyakorlattá vált a cápahús, -olaj és -porc kereskedelem. Emellett sok termékben is megjelentek ezek az állatok anélkül, hogy a fogyasztók erről tudnának, mondta a tanulmány vezető szerzője, Boris Worm.

A halászatok mostanra kisebb méretű állatokat fognak, beleértve a fiatal egyedeket, mivel a cápauszony kereskedelem következtében erősen lecsökkent a nagyméretű cápák száma.

A legnagyobb cápa-mortalitású területeken jellemzőbb volt a kopoltyúhálók  – olyan hálófalak, melyek függőlegesen állnak a vízben – és a vonóhálók – az óceán fenekén húzott nehéz háló – használata.

Annak ellenére, hogy a cápák fejlett ragadozók, mégis nagyon érzékenyek, mutatott rá Laurenne Schiller. Ennek oka, hogy

evolúciójuk 99 százaléka alatt egy ember nélküli óceánhoz alkalmazkodtak, ezért semmilyen védelmük nincs az emberek halászati módszerei ellen.

Az ikonikus tengeri ragadozó védelme kritikus fontosságú. Ennek oka, hogy a tengerek és óceánok ökoszisztémáinak egészségének megőrzésében kulcsszerepet töltenek be. „Ha elveszítjük ezeket a fajokat, az felboríthatja a tengeri ökoszisztémát” – összegezte Schiller. Mára minden harmadik cápafaj a kihalás küszöbén áll.

ikonikus védelem tengeri ragadozó

További lépéseket kell tenni a védelmükért

Worm azonban egy pozitív dolgot is megemlített: egyre több nemzet hoz létre olyan területeket, ahol tilos a cápahalászat, illetve olyan menedékeket jelölnek ki, ahol ezek az ősi ragadozók biztonságban élhetnek.

A törvényi védelem alatt álló cápa-menedék területek (azaz vízi természetvédelmi területek) és a halászati tilalommal érintett zónák kijelölése egyértelműen csökkentette az ikonikus ragadozók mortalitását a tanulmány szerint.

Ennek ellenére a jelenlegi veszélyek a partközeli vizekben élő cápákra úgy tűnik, globális szinten nőnek, melyet megerősít a Nemzetközi Természetvédelmi Unió is (IUCN).

„Sokkal célzottabban kell megközelíteni a cápa-mortalitás csökkentését” – tette hozzá Schiller.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: