0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Érdemes kisparcellán kipróbálni

A zöldségfélék gyomszabályozása hagyományosan mechanikailag történt, legtöbbször kapálással, de ma már ez nehézségekbe ütközik az egyre növekvő bérek, valamint az általános munkaerőhiány miatt.

A nagyüzemi termelés során kialakult gyomproblémák, a munkacsúcsok vagy az időjárási körülmények következtében nehezen megoldható, hogy csak egy növényvédő szert alkalmazzunk a gyomirtásokra. Nagy odafigyelést igényel a tankkeverékek összeállítása a piacon elérhető hatóanyagokból.

A nem jól megválasztott tankkeveréknek tőszámritkulás lehet a következménye
Emellett a sikeres gyomirtás érdekében ismernünk kell a területet, amin termelünk, a talaj szerkezetét, összetételét, szervesanyag-tartalmát. Számos példa mutatja, hogy különböző talajtípusokon eltérően működnek a különböző herbicidek.

Például csernozjom talajon kiváló gyomirtó hatást lehet elérni két termék kombinációjával, ugyanez a tankkeverék homokos talajon kijuttatva a teljes növényállomány pusztulásához vezethet. Ezért ezen tényezők figyelmen kívül hagyásának súlyos következményei lehetnek, ilyen a fitotoxicitás, a tőszámpusztulás vagy a teljes állomány elvesztése. Alaposan utána kell járnunk tehát, hogy mit, mivel és mikor akarunk alkalmazni. Sajnos Magyarországon kevés gyomirtási információ áll rendelkezésünkre, így szinte csak külföldi kísérleti eredményekre, illetve termelői tapasztalatokra támaszkodhatunk az alkalmazott gyomirtószer-kombinációkkal kapcsolatban. Ezért minden esetben javasolt kisparcellán kipróbálni a különböző kombinációkat, illetve növényvédelmi szaktanácsadóval egyeztetni!

Zellerállományban a gyomnövények kétleveles fejlettségéig juttatható ki a Bandur

Az elmúlt években az Európai Unióban, így Magyarországon is megnőtt a jelentősége az aklonifen tartalmú Bandur készítménynek. A kontakt hatásmechanizmusú készítmény magról kelő kétszikűek, illetve néhány egyszikű gyom ellen hat. A parlagfűvel, varjúmákkal és fekete ebszőlővel erősen fertőzött területeken más hatóanyagú készítményre van szükség a védekezéshez.

A hatóanyag fény hatására nem bomlik, a hatékonyságot az emelkedő hőmérséklet felgyorsítja. Őszi és tavaszi kijuttatása is lehetséges, viszont az előbb említett hőmérsékleti körülmények a tavaszi kezeléseknek kedveznek.

Az aklonifent a csírázó gyomnövények a szik alatti szárrészen, valamint a szikleveleken keresztül veszik fel. Hatására leáll a karotinoidok képződése, megáll a kloro­plasztiszok fejlődése, a gyomnövények kifehérednek, növekedésük leáll, majd elszáradnak. A hatóanyag a talajfelszínre kijuttatva a felszínen marad, filmréteget képez, mellyel érintkezve a ke­lőfélben lévő gyomnövények felveszik azt. A Bandur nem a gyomok csírázására hat, hanem a csíranövények növekedését gátolja, így érdemesebb vetés után, de a kultúra kelése előtt kijuttatni (preemergensen). A maximális hatás érdekében fontos az aprómorzsás, jól elmunkált talajfelszín, valamint, hogy a kezelés után kerüljük a területen a talajmunkát, ezzel meg­óvjuk a kialakult herbicid-filmréteget, mely két- háromhónapos tartamhatást biztosít. Amennyiben a filmréteget megbontjuk vagy megsérül, csökken a hatékonyság.

A talaj szerkezete, tápanyagtartalma egyaránt befolyásolja a gyomkezelések hatását

Sárgarépa-kultúrákban preemergensen, vetés után a lehető legrövidebb időn belül kell kijuttatni 2,5 l/ha dózisban. Megkésett kezelés esetén a kultúrnövény károsodhat. Szárzeller-, levélzeller- és gumószeller-kultúrában posztemergensen, a kultúrnövény 4-5 leveles állapotában, a zellerpalánták kiültetése után 7-10 nappal, a teljes begyökeresedést követően, 2,5 l/ha dózisban juttatható ki a magról kelő kétszikű gyomnövények legfeljebb 2 leveles fejlettségéig.

Csömör Zsófia
területi képviselő, Bayer Hungária Kft.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: