Tavaly november végén Brüsszelben, az Európai Parlament székházában adták át az aranyos-gyéresi Hektar Seeds Kft. társtulajdonosainak, Széll Leventének és Kovács Andrásnak az Európai Néppárt európai kis- és középvállalkozóknak járó kiválósági díját. A méltatásban a többi között az állt, hogy az európai normáknak megfelelő zöldségvetőmag-nemesítéssel foglalkozó cég 15 éve végez kutatómunkát, termékeiket több kontinensen forgalmazzák, így az unión belül is üzleti teret nyertek, ugyanakkor a vállalkozás folyamatosan kísérletezik, megújítja termékeit.
A magánnemesítő céget Winkler Gyulának, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselőjének, az EP kis- és középvállalkozásokat támoga- tó tömörülés (SME Europe) alelnökének a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság (RMKT) ajánlotta figyelmébe.
Romániából egy elektromos töltőállomásokat fejlesztő és forgalmazó aradi cég képviselői is átvehették a díjat. A Hektar Seeds zöldségvetőmag-nemesítő mezőgazdasági vállalat társtulajdonosaival, Széll Leventével, Szappanyos Leventével és Kovács Andrással a cég aranyosgyéresi székhelyén beszélgettünk.
A kezdetek
A vállalkozás története jóval az 1989-es ro-mániai változások előttre nyúlik vissza. Széll Levente nagyszülei az Aranyos és a Maros találkozásához közeli faluban, a mai Kolozs megyéhez tartozó Aranyosegerbegyen gazdálkodtak. Nem véletlenül, hiszen a környék az Erdélyi-medence legmelegebb zónája – erről még Mikes Kelemen rodostói leveleiben is említést tesz –, a hordalékban gazdag, kissé homokos föld pedig kiválóan alkalmas szőlő és zöldségtermesztésre. A nagyszülők kezdték el a zöldségtermesztést ezen a vidéken, majd a cégalapítók – Széll Levente és testvére Sándor – szülei is folytatták a gazdálkodást.
Innen hozták be az első nemesített, magas hozamú dán és holland vetőmagokat, kezdetben a családnak, aztán fokozatosan eladták az érdeklődőknek. Az 1989-es változást követően Széll Levente édesapja azonnal, 1990 februárban létrehozta a Krizantém Kft.-t, amely a későbbiekben, 1994-től, hivatalosan is vetőmag-kereskedéssel foglalkozhatott. A Széll testvérek 1998-ban beszálltak a vállalkozásba, ekkor alakították meg az Agrosel Kft.-t, amely a nyereséget visszaforgatva országos szintre terjeszkedett. 2004-ben Széll Sándor felkérte egykori tanárát, dr. György Sándor zöldségtermesztési és nemesítési mérnököt, hogy segítsen a cégnek saját zöldségfajták kifejlesztésében. Romániában ugyanis a rendszerváltozást követően – az addig állami kézben levő nemesítő és kutatóállomások mostoha körülmények közé kerültek, így egyrészt joghézag, másrészt az anyagi fenntartás, illetve a gazdák érdeklődésének hiánya miatt fokozatosan megszűntek. György Sándor létesítette, majd vezette az 1960-as években az Aranyosgyérestől nem messze lévő radnóti kutatóállomást, ugyanakkor a kolozsvári agrártudományi egyetemen is tanított, így örömmel karolta fel a magáncég törekvéseit. Elsősorban paprika, paradicsom, padlizsán és uborka vetőmagok nemesítését vállalta el, ugyanis
A cég 2004-ben új telephelyre költözött, ahol 2010-ig együtt dolgoztak György Sándorral. 2010-ben Ledóné Darázsi Hajnalka vette át a kutatói munka vezetését és emelte nemzetközi szintre a tevékenységüket. A következő években csatlakozott a céghez Szappanyos Levente és Kovács András, akik főnemesítőként dolgoznak mind a mai napig. A 2010-ben elkezdett nemesítőmunkával – őshonos fajtákat keresztezve, az őshonos fajták tulajdonságait továbbfejlesztve, ellenálló képességüket növelve – nagy hozamú hibrideket állítanak elő, amiket saját terméknéven forgalmaznak.
Elvárások
A kutatók kifejtették, hogy Romániában a piacképes zöldséghibridek előállítására 8 évre van szükség. Az új hibridek alapkövetelménye a fajta tisztasága, megkülönböztethetősége más kereskedelmi fajtáktól, ugyanakkor két éven keresztüli vegetációban hozniuk kell a megjelölt tulajdonságot, csak ezután részesülnek fajtaelismerésben. Jelenleg a cég mintegy 200 fajta fenntartója.
Ez nemcsak azt a fontos feladatot jelenti számukra, hogy az élelmiszerlánc szereplőjeként biztosítják a jó minőségű zöldségtermesztést azokon a vidékeken, ahol igényt tartanak vetőmagjaikra, hanem folyamatosan lépést kell tartani úgy a klimatikus- és a talajtani követelményekkel, lehetőségekkel, mint a piaci trendekkel.
