Kovács András és Szappanyos Levente zöldségnemesítők szerint mindig az adott aktuális célnak megfelelő hibridet állítanak elő és helyeznek piacra. A termesztő elvárja, hogy az adott hibrid például szárazságtűrő legyen, ellenálló a kórokozókkal szemben, alkalmazkodjon a talajadottságokhoz és lehetőleg bő terméshozamot eredményezzen. A szupermarketeket ellátók azt szeretnék, hogy huzamosabb ideig lehessen a pulton tartani a terméket, ugyanakkor ne veszítsen minőségéből, bírja a szállítást, őrizze meg beltartalmi értékét, míg a fogyasztó jogos elvárása, hogy ízletes legyen. A nemesítő feladata tehát eldönteni, hogy négy vagy akár nyolc év múlva milyen piaci igények, elvárások lesznek egy adott termékkel szemben, így igazán nehéz feladatot vállal az, aki hozzáfog a kutatáshoz.
A cég 2007-től tagja a nemzetközi vetőmagszövetségnek (ISF), így a szakmai találkozókon, a külföldi kapcsolatok által, illetve a különböző szakrendezvényeken szereznek információkat a cég munkatársai. A kutatással foglalkozó Hektár cégüknél mintegy húszan dolgoznak, közülük tízen a kutatásban.
Öt kontinensen
Az Agrosel Kft. anyacég a hobbipiacoknak, kiskerteknek szükséges zöldségvetőmagot szolgáltatja, míg a 2010-ben elkezdődött professzionális hibridnemesítés által létrehozott fajtákat a 2023-ban létesített Hektár Seeds Kft. forgalmazza. Ma már a világ mind az öt kontinensére sikerült eljuttatni termékeiket. Ami a piaci pozíciójukat illeti, Romániában a konyhakerti vetőmagpiacon első helyen állnak. A professzionális hibridvetőmagok piacán, ahol multinacionális cégekkel vannak versenyben, azon igyekeznek, hogy az első 10 közé kerüljenek.
Ezekkel pedig inkább a közép-kelet-európai országokat célozzák meg. A cégvezető kifejti, Magyarországon csak részben sikerült teret hódítani, mivel másfajta zöldségtípusokat termesztenek, fogyasztanak. Mi több, a hagyományos romániai, Olt menti zöldségtermesztők is kezdik elfogadni és értékelni a hibridjeik előnyeit, annak ellenére, hogy ott az etalont még mindig a holland magok jelentik. Kitartó munkával az elfogadó mentalitásváltáson dolgoznak. Ennek a konzervatív hozzáállásnak az is az egyik oka, hogy bár három évtized telt el a rendszerváltás óta, a mezőgazdasági és kutatáspolitika még mindig az egyetemi központok felé irányítja a támogatást, ugyanis még mindig az egyetemek köré csoportosult kutatóintézetek munkáját részesítik előnyben, ahol bizonyos „meghatározott feladatokat” kell teljesíteni. A cégek, némiképpen átvállalva az egykori kísérleti állomások szerepkörét, inkább az alkalmazott kutatást, a termék piaci értékeit részesítik előnyben.
Európai színvonalon
Az Agrosel cég többszöri próbálkozás után egyszer megnyert egy tendert, de már nem jutott pénz a projekt támogatására. Jelenlegi céljaik között szerepel újabb pályázatokon való részvétel, mint például az EU HORIZON program, hiszen a kutatás, mint említettük, nyolc, tíz év múlva hozza meg gyümölcsét, gazdasági hasznát.
Azt viszont szem előtt kell tartani, hogy a jó vetőmag mellett megfelelő, korszerű termesztési technológiát is kell alkalmazni. Cégük bizonyos szintig biztosítja a szaktanácsadást, de szerencsére a gazdák szakmai szervezetei, a falugazdász-hálózat elég jól kiépült. Velük közös fórumokon is szorgalmazzák, hogy csakis ez jelenti a jövőt, és a jelenlegi gazdasági körülmények miatt is egyre nagyobb a gazdák felelőssége a megfelelő, jó minőségű élelmiszertermékek előállításában, forgalmazásában. Ennek szolíd láncszeme immár európai színvonalon működik Erdély szívében.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
