Lett kutatók különböző hüvelyes növények hatását nézték a szamóca gombás betegségeinek megjelenésére. Két hazai lóbabfajtát, két borsófajtát és korcs herét vetettek sorban a szamócasorok közé. A kísérleti parcellákon nem adagoltak nitrogént, mert a hüvelyesek nitrogéngyűjtő képességére alapoztak. Kontrollként hagyományosan trágyázott szabadföldi szamócatermesztést vizsgáltak. A szamóca levélbetegségeit és a botrítiszes bogyókat számolták meg a kísérletben két évjáratban. Lettországban a szamócát leggyakrabban a mikoszferellás levélfoltosság fertőzi, és a borsó, illetve a here köztes növényként még fokozta is a fertőzést. A lóbab esetében nem tapasztaltak ilyen hatást. Egyik köztes növény sem befolyásolta a botrítiszfertőzést a bogyókon, így azt a következtetést vonták le, hogy
Talajlakók ellen
Amerikai kutatók átfogóan vizsgálták a cirok-szudánifű hibrid és az ősi Saia zab hatását a Honeoye szamóca hozamára, talajlakó károsítóira, a gyomosodásra és a rizoszféra mikrobaösszetételére az USA északnyugati részén, Connecticut államban. A szamócatermesztést nagyban veszélyeztetik a különféle barkók, fonálférgek, a gyökérrothadást okozó Rhizoctonia fragariae gomba és a felszaporodó évelő gyomok. Talajfertőtlenítéssel szoktak védekezni a talajból fertőző károsítókkal szemben, de jó lenne biológiai módszerrel kiváltani ezt a talajéletre veszélyes kezelést. A két gabonafélét azért választották, mert nem gazdanövényei a gyökér-fonálférgeknek, és a kísérletben a hatásukra valóban kevesebb volt a fertőzés, mint a monokultúrás szamócában, illetve a sima zab, a rozs, a hajdina vagy a repce társításakor. A legtöbb pajort a kontroll szamócában találták, viszont a közönséges sárgacserebogarat, ami az USA-ban invazív fajnak számít, a Saia zab vonzza valamilyen módon, mert ebből ott találták a legtöbb pajort.
Brazíliában a közönséges takácsatka ellen próbáltak fűszernövény-közteseket bevetni, meglehetős sikerrel.
Az atkák népességét júliustól szeptemberig kísérték figyelemmel. A fokhagyma volt a leghatékonyabb a takácsatka ellen, 52%-kal kevesebb atkát találtak a hatására, de ez a nagyarányú csökkenés akkor volt mérhető, amikor kimondottan sok volt a kártevő. Az édeskömény és a metélőhagyma esetében is csökkent a kártevőnépesség, de valamivel kisebb mértékben, mint a fokhagymánál. Amikor megismételték a kísérletet, két és három sor fokhagymát is ültettek a szamócasorok közé, és ezzel jóval erősebb hatást értek el a takácsatkákra.
Romániában virágos szegélyek, köztes növények és takarónövények hatását kezdték vizsgálni fóliaházban termesztett szamócára.
A programban számos növényt vizsgálnak: borágó, majoranna, kakukkfű, körömvirág, bársonyvirág, menta, mézontófű, hegyi pereszlény, mézvirág, macskamenta, szarvaskerep a köztes termesztés fajai. Mellettük olyan csalogatónövényeket is használnak, mint a tűztövis, napraforgó, festő buzér, lóbab, foltos kontyvirág, fűzlevelű madárbirs, alkörmös, portugál babérmeggy, zelnicemeggy, bíborhere, hajdina. Ez utóbbiakat a fóliaház bejáratánál, illetve a szegélyeken helyezik el, és az a cél velük, hogy magukhoz vonzzák, összegyűjtsék a különböző károsítókat. A kísérlet eredményeire még néhány évet várni kell.
Segít a megporzásbanNagy-Britanniában a terméshozam növelésére és a minőség javítására próbálták ki a borágót köztes növényként. Ebben az esetben a borágó rovarcsalogató tulajdonságára alapoztak, amitől jobb megporzást vártak a Sussexi Egyetem kutatói. Nem is csalódtak: a köztes növénnyel körülbelül harmadával több gyümölcsöt tudtak betakarítani.
Az átlagos minőség is javult, vagyis a termés nagyobb hányada felelt meg a kereskedelmi követelményeknek. Az eredmény valószínűleg annak a következménye, hogy bár nem volt különbség a kísérleti parcella és a kontroll rovarlátogatottsága között, a borágó több zengőlegyet vonzott a területre, mint a szamóca. A felmérésben nagyobb csoportokra osztották a rovarokat: poszméhek, bogarak, zengőlegyek, lepkék/molyok, legyek, magányos méhek, házi méhek, darazsak, egyéb rovarok. |
Ez is érdekelheti:
