Művelés előtt ismerni kell a talajt

A 24 éve alapított Framest Kft. már induláskor azt a célt tűzte ki, hogy a gazdák számára olyan gépeket alkosson, amivel csökkenteni lehet a menetszámot, ami komoly költségmegtakarítást eredményez, valamint hogy a gépek a vízmegtartást is elősegítsék – mondta Nyárádi Attila. Véleménye szerint hiányzik a tudás, se könyvből, se tanártól, se a szülőktől, se a szomszédtól nem lehet megismerni a saját talajokat. Így nem lehet eldönteni azt sem, milyen talajművelési mód lenne a legjobb. Ehhez nyújt segítséget az ásó, a géphasználat előtti és utáni talajszelvény, mert csak így ismerhető meg a termőföld, így dönthető el a művelési mélység, a gép szögállása és az, hogy az adott talajművelő eszköz végül is milyen hatást gyakorolt a talajra. A rossz talajművelési technológia használata nagyon sok pénzbe kerül – hívta fel rá a figyelmet Nyárádi Attila. Azt is kiemelte, hogy mivel a csapadékra nincs hatásunk, így nagyon fontos, hogy a talaj olyan állapotban legyen, hogyha esik, akkor le tudja vezeti és ott meg is tudja tartani a vizet. Az általuk fejlesztett lazítókés a talajt nem forgatja, csak megemeli.

A talaj felső 8-10 centiméteres rétege morzsalékos és itt a legnagyobb a humuszképződés. Az alatta lévő rétegnek kell a vizet megtartania, ezért fontos, hogy jó víz- és levegőháztartása legyen. Ennek a két rétegnek a kezelése eltérő, de célszerű egyszerre végezni. A Framest gépei közül több is alkalmas kétrétegű művelésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy késsel az alsóbb rétegeket csak megemelik és roppantják, míg a felső réteget keverik. Így, a forgatásos műveléssel ellentétben, a vetőmag számára fontos felső réteg nem pereg le a nagy rögök közé a mélyebb rétegekbe. „Minden talajréteget arra kell használni, amire való” – hangsúlyozta végül Nyárádi Attila.

Az „így szoktuk” már nem jó

A forgatás nélküli technológia használatában a Väderstad-nak nagy hagyománya van, 1972 óta gyártanak kultivátorokat. Az ötven évnyi nemzetközi tapasztalat mellett már hazánkban is több mint 20 év információja gyűlt össze a használat hatékonyságáról. Mégis, gyakorló értékesítőként is az a tapasztalata Kovács Gábornak, hogy az „így szoktuk” még mindig nagyon erős érv a gazdálkodók részéről. Annak ellenére van ez így, hogy minden tanulmány és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy klímakárcsökkentő gazdálkodásra van szükség, mégsem elég gyors az átállás, pedig látszik, hogy nem mehet tovább úgy, mint régen. Az elmúlt tíz évben is előfordult, hogy egy korábban jó iránynak tűnő megoldásról kiderült: kicsit máshogy kell csinálni, mert annyit változtak a körülmények. Kovács Gábor szerint ebből is látszik, hogy az a gazdálkodói hozzáállás, hogy „tavaly így csináltuk idén is jó lesz”, már bizonyítottan nem állja meg a helyét. Ezért van nagy jelentősége az oktatásnak, már az iskolában a fiatalok gondolkodásába belekerül-e az, hogy a mostani, jelen helyzetre akár megfelelő gyakorlat mellet van-e más megoldás.

A Väderstad ezért is tart immár 25 éve szántóföldi bemutatókat, ahol a gépek ismertetése mellett talajtani, növénytermesztési, növényvédelmi ismereteket is átad, hogy ezzel is segítse a gazdálkodókat. „A gyártók és forgalmazók felelőssége az is, hogy az eszközök eladása mellett legyen szempont a gazda valódi érdeke is. Például egy váltva forgató eke eladásakor kerüljön szóba a szántáselmunkáló henger is. Hiszen, ha egy talajművelési megoldást választ a gazda, akkor azt csinálja jól! – hívta fel a figyelmet Kovács Gábor.