A moderátorként felvetett kérdésére Forró Péterrel, az Agrotec Magyarország Kft. munkagép-termékmenedzserével, Hadászi Lászlóval, a KITE Zrt. innovációs főigazgatójával, Horváth Bencével, a Busa Bt. fejlesztőmérnökével, Nyárádi Attilával, a Framest Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével és Kovács Gáborral, a Väderstad Kft. területi képviselőjével keresték a választ.
A talajművelés módját a termesztő közeg adottságai határozzák meg
Az alapművelésre használt gép kiválasztásánál fontos, hogy a gazda ismerje a saját földjét, illetve a termeszteni kívánt növény igényeit – mondta Forró Péter. Ezek után fontos, hogy az egyes művelési technológiákkal is tisztában legyen a gazdálkodó, hiszen a döntéshez ismerni kell a technológiák lehetőségeit és korlátait. Mindehhez tudásra, információra megfelelő oktatásra van szükség.
Aki a forgatásos talajművelést használja, jó, ha pontosan tisztában van saját talajának rétegvastagságával. A forgatás lényege, hogy a felső réteget megcseréljük a lejjebb lévő regenerálódott réteggel. De ha valakinek például 30 centiméter mélyen már növénytermesztésre alkalmatlan a talaja, teljesen felesleges felfordítania azt. A túl mély talajművelésnek nagyon komoly a vonóerőigénye, ami a traktor fogyasztásában fog nagyon komoly többlet költséget eredményezni – hívta fel a figyelmet Agrotec szakembere.
Korábbi években, a növénykultúra vetésforgójától függően, évi három (tavaszi, nyári, őszi) szántás is történt a földeken. Forró Péter szerint ezt biztos, hogy felül kell vizsgálni. A tavaszi szántás elhagyása okszerűnek tűnik, a nyári szintén, hiszen a nyári meleg időszakban a kevés nedvességet jobb a talajban tartani. Az őszit viszont érdemes lehet megtartani, például gyomkontroll szempontjából és pocokinvázió esetén is rövidtávú, jó megoldást jelenthet. – Nem biztos, hogy minden évben szükséges a szántás, de el nem hagyható talajművelési megoldás, jelentette ki a szakember.