Említést tett Nagy István az uniós növényvédőszer-használati szabályozásról. A Bizottság 2022-ben javasolta, hogy 2030-ra a tagállamokban 50%-kal csökkentsék a növényvédő szerek felhasználását, amit több tagállam ellenállására tekintettel mára visszavontak.

Köszöntője után Nagy István emléktáblát adott át a szervező szervezetek, a Magyar Növényvédelmi Társaság, az MTA Agrártudományok Osztálya Növényvédelmi Tudományos Bizottsága, a HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézet és a MATE Növényvédelmi Intézet vezetőjének.

A plenáris ülésen Benécsné Bárdi Gabriella tartott előadást a herbicidrezisztencia helyzetéről a világban és Magyarországon.

Az ellenálló képesség többféle változatát különböztetjük meg. Hatáshely-rezisztenciának nevezzük, amikor a gyomirtó hatóanyaggal megcélzott hatáshelyen alakul ki olyan változás, ami nem engedi kapcsolódni a molekulát az adott helyre. Nem kötődik célhelyhez a másik típusú rezisztencia, ami most a rezisztens fenyércirok miatt került a figyelem középpontjába. Az ALS-gátló rezisztencia a megcélzott enzim szerkezetének megváltozásából ered, akár 10-12 helyen, így gyengül a hatóanyag-molekula kötődése. Úgy is ellenállóvá válhat egy növény, hogy képessé válik a hatóanyag lebontására, ez a a metabolikus rezisztencia. Egy természetesen előforduló gén bekapcsolása is eredményezhet rezisztenciát, vagy a hatóanyag elzárása a sejt raktározó szervébe, a vakuólumba. A sejtfal átjárhatóságának változásával a herbicid felvétele és szállítása romolhat az ellenálló növényben.

Sajátos eset a betyárkóró glifozátrezisztenciája: a hatóanyag egy helyen koncentrálódik, ott gyors elhalást okoz, viszont a növény hamar regenerálódik.

Sajnos keresztrezisztencia, illetve többszörös rezisztencia is előfordul, ez utóbbi a legnehezebb eset. És ékes példája a 14 hatásmóddal szemben ellenálló Lolium rigidum, amit Ausztráliában már 98%-os gyakorisággal találtak meg 2013-ban.

Hazánkban az atrazinrezisztencia alakult ki először különböző disznóparéj- és libatopfajokban, majd közönséges aggófűben és betyárkóróban. Az 1980-as évek közepén 2,4-D és MCPA hatóanyagal szemben ellenálló mezei acatot találtak, 2011-ben pedig kialakult a nikoszulfuronra rezisztens fenyércirok.