mondta megnyitójában a Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke, Kazinczi Gabriella. A klímaváltozással együtt járó fölmelegedés és szárazodás miatt új idegenhonos károsítók jelennek meg, amelyekről nincs hazai tapasztalat. Napjaink másik fejleménye a gyors informatikai és műszaki fejlődés, aminek köszönhetően kialakult a precíziós, helyspecifikus növényvédelem. Terjed az integrált szemléletmód, felértékelődnek a természetes növényvédelmi megoldások, ami azonban mélyebb ismereteket igényel. Kevesebb használható növényvédő szerrel kell szavatolni az élelmiszer-biztonságot. Ezeket a kihívásokat az alap- és alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések segítségével lehet megoldani. Ezeket a célokat szolgálja immár 70 éve a növényvédelmi kutatásokat, friss eredményeket bemutató Növényvédelmi Tudományos Napok, mondta Kazinczi Gabriella.
A házigazdák nevében Nyitrainé Sárdy Diána azt emelte ki, hogy a több mint 170 éves campus oktatói, kutatói számára is a legfontosabb feladat a tudásátadás.
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében méltatta a növényvédő szakemberek helytállását, ahogyan a klímaváltozás hatásainak és a változó társadalmi elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Minden nap választ kell találniuk olyan kérdésekre, amiről nem tanultak az egyetemen, és ezt csak kiváló felkészültséggel lehet megtenni, hangsúlyozta. A világ jelenleg nem képes eldönteni, hogy a kémiai vagy a biológiai választ kell adni a klímaváltozás kihívásaira, de a magyar agrárminiszter szerint mindkettőre szükség van, csak megfelelő egyensúlyt kell találni köztük.
A növényorvosok munkája garantálja az élelmezésbiztonságunkat, és ezt meg kell köszönni a szakembereknek, fogalmazott Nagy István.
2008-ban emelkedett törvényi szintre a növényorvos kifejezés, amivel a magasan képzett szakemberek társadalmi megítélése is erősödött. Megérdemli a szakma, hogy művelői foglalkozásdoktori címet kapjanak, de a szaktárca megítélése szerint ehhez ötéves osztatlan képzés szükséges.
