Az Európai Parlament arra törekszik, hogy bizonyos növényfajtákat mentesítsen az új genomikai technikák (NGT) szigorú szabályai alól. A módszer jelenleg hasonló szabályozás alá tartozik, mint a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) esetében alkalmaznak.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy EU Parlament támogatja az innovációt a növénynemesítésben.
Az NGT-k ígéretesek a szárazságnak, a kártevőknek és a betegségeknek ellenálló növényfajták létrehozásában. De mik is pontosan ezek a technikák? Mohammed Bendahmane professzor, az ENS Lyon INRAE kutatási igazgatója aktívan alkalmazza a módszert rózsákon. Mint fogalmaz:
A rózsákkal kapcsolatos kutatások nemcsak a hőmérsékletre adott reakcióikra világítanak rá, ami előnyös a dísz- és kozmetikai rózsatermesztésben, hanem értékes betekintést nyújt más növények, különösen a gyümölcsfák számára is, amelyek tanulmányozása nagyobb kihívást jelent. Sok gyümölcsfa korábban virágzik, ami megzavarja a beporzást, és terméskieséshez vezet.
Európa-szerte ezt a módszert jelenleg a GMO-khoz hasonlóan szabályozzák. De mennyire hasonlít a két technika? Georges Freyssinet, a Francia Növénybiotechnológiai Szövetség elnöke szerint:
A klímaváltozás hatására a betegségek újraeloszlásának lehetünk tanúi. A rovarok délről északra vándorolnak, és a megnövekedett páratartalom a gombás fertőzések megugrásához vezet. A természetben bekövetkezett változások miatt gyorsabban kell reagálnunk. Ezek a technológiák , amelyek felgyorsítják a kutatást és a fejlesztést, lehetővé teszik számunkra, hogy olyan növényeket fejlesszünk ki, amelyek képesek alkalmazkodni a jövőbeli változásokhoz.”
Néhány gazdálkodó azonban úgy véli, hogy ezek az NGT-vel módosított növények potenciálisan károsak a mezőgazdaságra. Christian Foilleret, egykori gazda és a Faucheurs Volontaires egyesület aktivistája is ezen a véleményen van.
De milyen megoldások léteznek a gazdálkodásra a klímaváltozás tükrében?
Christian Foilleret szerint ma már alternatív megközelítések állnak rendelkezésre. A gazdaságokban a meglévő technikák elsajátítása és az adott növényekhez való igazítása kerül előtérbe. Véleménye szerint nem termeszthetünk bárhol bármilyen növényt, a növényeknek alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz. Európában az elmúlt 50 évben 30%-kal csökkent a betakarított mennyiség, aminek következtében egyesek a mezőgazdaság megváltoztatását szorgalmazták. Annak ellenére azonban, hogy az NGT-módszert a világon máshol is használják, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság figyelmeztetett az alkalmazásával kapcsolatos esetleges biztonsági aggályokra.