Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársai ezért azt javasolják, hogy
Itt a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.
Ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
Az ELTE kutatóinak meglátásai cáfolni látszanak azt a sokak által igaznak vélt állítást, miszerint a jégkármérséklő rendszer alkalmazása miatt maradna el a csapadék az Alföldön. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az általuk működtetett jégkármérséklő rendszer az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – juttat ezüst-jodidot a felhőkbe.A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közötti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzem-órára bekapcsolni.
Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. |
Forrás: ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet
Ez is érdekelheti:
Kézműves és kistermelői tagozat alakul a dél-alföldi régióban
