Ezek a dezoxinivalenol (DON) és kötött formái (3- és 15-acetil-DON, DON-3-glükozid), a nivalenol, a fuzarenon-X, a zearalenon (ZEA), az α- és β-zearalanol, valamint a T-2 és HT-2 toxinok. A módszer alkalmas továbbá a fumonizinek (B1 és B2) és aflatoxinok (B1, B2, G1, G2) kimutatására is, ami a kukoricaminták esetében kiemelten fontos. A kötött formák, azaz maszkolt mikotoxinok, például acetil- és glükozidszármazékok kimutatásának jelentősége abban rejlik, hogy bár a napjainkban használatos gyorsvizsgálati technikák számára ezek a metabolitok „láthatatlanok”, a termésben mennyiségük elérheti a DON és ZEA akár 10-20 százalékát is.
ám a humán emésztőrendszer baktériumflórájának tevékenysége eredményeképp visszaalakulnak DON-ná, illetve ZEA-vá, így az összegzett toxintartalom akár az Európai Unióban rendeletileg meghatározott mikotoxin-szennyezettségi határértéket (1881/2006/EK, 1126/2007/EK) is meghaladhatja. A kidolgozott multitoxinmérési eljárás kimutatási határértékei más módszerekhez képest nagyon kedvezőek, DON: 50 µg/kg, DON-3-glükozid: 30 µg/kg, ZEA: 50 µg/kg, T-2 és HT-2 toxin: 25 µg/kg, fumonizinek: 13,5 µg/kg, aflatoxinok: 1 µg/kg.
Az analitikai eszköztárunk kiaknázására a búza kalászfuzáriumával összefüggő toxinfelhalmozódás vizsgálata jelenleg a martonvásári Mezőgazdasági Intézetben két jelentős, átfogó kutatási projektnek is fontos részét képezi. A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézete által koordinált Nemzeti Laboratórium projekt (RRF-2.3.1.21-2022-00007) keretében a kalászfuzárium-fertőzés során felszabaduló illékony bioaktív komponenseknek a betegség tüneteivel és a toxinfelhalmozódás dinamikájával való összefüggéseit vizsgáljuk.
Ezzel párhuzamosan, a Tématerületi Kiválóság Program (TKP2021-NKTA-06) támogatásával lehetőségünk nyílik arra is, hogy a rezisztencianemesítési folyamatba beépítsük a termés mikotoxin-tartalmának a meghatározását (2. ábra), így
A kalászfuzárium-ellenállóság javítására irányuló nemesítés kiemelkedő jelentőséggel bír a búzanemesítési programunkban. Az ismert rezisztenciaforrások felhasználása mellett saját törzseink között is azonosítunk jó, néhány esetben kiváló ellenállóságú genotípust. Kiterjedt nemzetközi kapcsolataink hozzáférést biztosítanak a legújabb rezisztenciaforrásokhoz, emellett intézetünkben évtizedekkel ezelőtt elindított előnemesítési program – melynek célja hasznos gének átvitele rokon fajokból hagyományos keresztezéssel – új lehetőségekkel is kecsegtet.
Ugyanakkor részsikerek már látszanak, hiszen a genetikai szabályozás is egyre jobban ismertté válik a búza–kalászfuzárium gazdanövény–kórokozó kapcsolat esetén, és a kórokozó megjelenésének korai detektálása területén is mutatkozik előrehaladás. Amennyiben a kutatás lendülete ezen a területen fenntartható, belátható időn belül széles körben hasznosítható eredmények születhetnek.
Szerzők: Puskás Katalin, Cséplő Mónika, Hamow Kamirán Áron,
Ambrózy Zsuzsanna, Molnár Orsolya, Mikó Péter, Vida Gyula
HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
Ez is érdekelheti:
