0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Csak a profikra alapozhatjuk a fejlődést

A Zsendülés kilóg a kertészeti konferenciák sorából. A Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület szezonnyitó rendezvényén ugyanis a technológiai tanácsadás helyett a gazdaságuk jövőjének tervezéshez szükséges információkat ismerhetik meg a résztvevők.

Így volt ez az immár IX. Zsendülés Kertészeti Konferencián is: értékes információkat hallhattunk a mindent befolyásoló makrogazdasági környezetről, a piaci kihívásokról és fogyasztási trendekről, illetve a közeljövőben várható támogatásokról. A kedélyeket lehűtötték a geopolitikai konfliktusokról és az elkerülhetetlen világszintű összeomlásról szóló előadások. A rögtönzött, cseppet sem reprezentatív helyi felmérés azonban megerősítette, hogy a kertészek továbbra is derűlátóak, és 2024-től inkább a helyzet javulását, mint romlását várják.

Apáti Ferenc új belépőkre nem igazán számít, és szerinte az sem valószínű, hogy a behozzák a lemaradásukat a jelenleg gyenge színvonalon termelők,

A zöldség-gyümölcs ágazat rövid távú kilátásait Apáti Ferenc vázolta. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke először is emlékeztetett, hogy a termelési költségek a gazdasági békeidők, azaz 2020 óta hozzávetőleg a kétszeresére nőttek, és míg azokat 2022-ig elfogadta a piac, a tavalyi szolidabb költségnövekedés sok esetben a termelői árak csökkenésével párosult, ezért 2023 gazdaságilag nehezebb év volt az előzőnél. Ráadásul a beruházások mára a többszörösére drágultak, tehát hiába nem romlott a kertészek költségarányos jövedelme, legalább kétszer annyi tőkét kívánnak a fejlesztések, mint 2020-ban, legyen szó üvegház építéséről vagy ültetvény telepítéséről, korszerűsítéséről. Ez pedig a kockázatok, valamint a szaktudás iránti igény  növekedését is magával hozza, hiszen még nagyobb hozamokat, még jobb minőséget kell elérni a hasonló idejű megtérüléshez, hangsúlyozta Apáti Ferenc.

A növényházak építésének a költsége a kétszeresére nőtt

A FruitVeB elnöke a szántóföldi zöldségkultúrákra áttérve azt is elmondta, hogy bár azok esetében is 60-80%-kal nőttek a költségek, szerinte a tavalyinál jóval alacsonyabb, körülbelül feleakkora szerződött árak nagy valószínűséggel az előző évi túlárazás eredményei. Az ilyen drága zöldborsóból és csemegekukoricából készült termékekre nincs igény a piacon. Hasonlónak lehettünk már tanúi korábban a bodza esetében.

Lehet tehát srófolni az alapanyagárakat, akarhatunk magas jövedelmezőséget, a piaci korlátokkal számolni kell.

Apáti Ferenc azt is bemutatta, hogy a zöldség-gyümölcs külkereskedelmi egyenlegünk látványosan romlik,  2016 óta pedig gyengül az exportunk és növekszik az importunk. A belső piacot tehát egyre kevésbé tudjuk saját termelésből ellátni, az önellátottságra való képességünk romlik. Az önellátottágunk zöldségből rosszabb, mint gyümölcsből, valószínűleg azért is, mert a gyümölcstermelő gazdaságok egy részét a normatív támogatások életben tartják.

Van hová fejlődnünk, de erre csak a tőkeerős, megfelelő szaktudással rendelkező, viszonylag nagy profi gazdaságok képesek.

A rövid távú fejlődést kedvezően befolyásoló tényezők közé sorolta az előadó a KAP beruházási támogatásait, az inputanyagok és az energia árának csökkenését (bár ez esetben a viszonyítási alap elég magasan volt), a javuló. ám még mindig nem túl jó hitelkörnyezetet, illetve a gabona- és olajnövények piaci nehézségeit. Ennél hosszabb a sora a rövid távon nehezítő tényezőknek. A szakember szerint az öntözésfejlesztésben továbbra sincsenek átütő eredmények, a termálenergia esetében meg kell oldani a korlátlan alkalmazást a 2027 végéig tartó visszasajtolási moratórium lejártáig, a magyar EPR díjak már országokban alacsonyabbak, így versenyhátrány jelentenek, a környező országokénál szintén nagyobb, 27% áfa pedig továbbra is a feketegazdaság melegágya, és a tisztességes kereskedőket sújtja. A munkaerő (távol-keleti) importja már 2-3 éve jól működött, de a szigorított idegenrendészeti szabályozás ezt elronthatja. Komoly hátráltató tényező, hogy a profi kertészeti vállalkozások kénytelenek külföldről hozni a számukra szükséges szaktudást, mert itthon finanszírozási gondok miatt nem működnek a kísérleti és kutató állomások, a gyümölcstermesztőknek elérhető normatív támogatásokat ugyancsak át kell gondolni, mert bár a célja jó, a hatása rossz, a gazdaságok nagy része ugyanis azt az alacsony színvonal, versenyképtelen termésszerkezet konzerválására használja.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: