Az igazi áttörést a piros héjú Kondor fajta hozta számukra. Abban az időben hazánkban még 60 ezer hektáron ültettek burgonyát, főként a Desirée volt ismert, a Kondor piaci bevezetésére kísérleteket állítottak be a termelőknél, és azokat megmutatták a gazdáknak, emlékezett vissza a szakember. Az Agrico – az egyik legnagyobb szövetkezet Hollandiában – nemesítői munkájában a termelői igények tükröződtek, ezért váltak a fajtáik sikeressé. Ugyanakkor igazi kuriózum, hogy maguk a tagok is beadhattak elismerésre egy-egy fajtajelöltet.

Széles fajtaválaszték

Időközben itthon a burgonyatermesztés jórészt átterelődött a magánszektorba. Pedig nem egyszerű, eszközigényes ágazat, ráadásul speciális technika kell hozzá. Bekövetkezett az uniós csatlakozás, a piacaink megnyíltak, és míg korábban erős volt a fajtavédelem, ez idővel átalakult.

Nagy változást hozott a magyarországi vállalkozás életében 1996, amikor nemcsak irodát váltottak, de Murai György személyében – akivel közösen dolgoztak már a Hungaroseednél – új szakemberrel erősödtek. Már nemcsak Hollandiából hoztak be vetőburgonyát, hanem az Agricóval jó kapcsolatot ápoló osztrák NÖS-től is, mai napig él a kapcsolatuk. Ez bővítette a lehetőségeket, és persze újabb feladatot is rájuk rótt, hiszen Magyarországon csak olyan fajtákat lehetett forgalmazni, melyek a magyar fajtajegyzékben szerepeltek. Ragaszkodott az engedélyező állami intézmény ahhoz, hogy itthon legyenek központi kísérletek, ezeket kiértékelték, és csak az eredmények ismeretében kerülhettek forgalmazásra a fajták.

magyarázta Brém György. Mindig azon dolgoztak, hogyan lehet fejleszteni, többet kihozni a széles fajtakínálat adta lehetőségből.