0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 23.

Burgonyasiker – homokon és vízen

Hadák Márk Bugyin él, ahol intenzív kertészkedéssel foglalkozik. Amikor leérettségizett, nem a kor divatos szakmáit kezdte keresni, hanem az akkor éppen nyugdíjba vonuló anyai nagypapájától, Pamuk Lászlótól átvette az addig bejáratott gazdaságot.

A fővonal a burgonya volt korábban is, ez folytatódott, de mellette a hűtőházak számára elkezdett brokkolit termeszteni. Ez még a múlt évszázadban történt, amikor volt elegendő munkaerő, ez az állítás azonban ma már nem állja meg a helyét. Ez a család sohasem volt téesz-tag, mindig egyéni gazdálkodókként boldogultak. A 2000-es évek elején, amikor divatba jött a burgonyachips, a nagypapa arra váltott. Ezt eleinte Zircre, a Chiónak adták el, de miután bevezették a chipsadót, a vállalat köszönte és befejezte a gyártást.

 

burgonya
Illusztráció

Még abban a szezonban megkeresték őket a bukaresti Lay’s gyártól, mert közismert volt róluk, hogy elég nagy területen és intenzíven termesztenek burgonyát. Oda közel 10 évig szállítottak, mígnem Hadák Márk elkezdett egy kicsit mozgolódni. A bukaresti üzlet eleinte jól ment. A romániai gyárban Pamukék krumplijával indult a szezon, őket azért is megtartották, hogy a korai szegmenst így könnyebben kitölthessék. Bugyin ugyan homokon termelnek, az itteni talaj azonban közel sem olyan rossz, mint az ország némely más részén. Barna talajnak hívják, a leggyengébb minőségtől ez azért jobb, s

különösen előnyös a burgonya előállítására, mert ebben a földben a gumók szép simára nőnek meg.

Az új szerződést a nagypapa 2012-ben már nem akarta aláírni, mert a kapcsolat korántsem volt olyan üdvözítő, mint annak előtte. Hadák Márk, mint érettségiző diák viszont azt javasolta, hogy mégse dobják el ezt a Lay’s-együttműködést, mert a gyár, a PepsiCo egy óriási cégcsoport, stabil, biztos anyagi háttérrel. A kérdés csak az lett, hogy mennyit fizetnek és az mire elég. Egyre inkább az derült ki, hogy a bevételek, amit a bukaresti gyár fizetett, nem nagyon fedezték a termelés költségeit.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: