Legjobb oktatás a példamutatás
Ma a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. a település legnagyobb foglalkoztatója, ám a közösség életében is részt vesznek. Korábban éveken keresztül támogatói voltak a helyi művésztábornak, elindítói a Burgonyafesztiválnak. „A fesztiválon nemcsak a kicsi kiállítók, de komoly gépkereskedők is tették tiszteletüket. Mindez a személyes ismeretségnek köszönhető. Egy-egy alkalommal 3-4 ezer ember jelent meg. Gráf József, az akkori agrárminiszter is rendszeresen eljött, csak annyit kért, jelezzem az időpontot, és szabaddá teszi magát. Akárcsak Margittai Miklós, az MVH elnöke. Nívós előadások hangzottak el” – magyarázta, mára népünnepéllyé vált, amivel nem tud azonosulni, bár a céges támogatást továbbra sem vonta meg.
A környezetére igényes szakember a szabadsága alatt is megmarad gazdásznak, amerre jár, szemrevételezi a határt. Volt egy német kereskedő kapcsolatuk, ami később barátsággá szövődött. Egy alkalommal busznyi embert vittek ki Németországba, de a sörfesztivál előtt kérte, nézzenek meg 2-3 birtokot. Körbejártak, a bicsérdiek csak mondogatták, hogy hú, hát a mi kukoricánk, meg a mi répánk is van ilyen. Gyula hívta fel a figyelmet, látnak a vetésben lyukat? Ha lenéznek az út mellé, hol van az első sor? Legfeljebb harminc centire a széltől. A bicsérdi szakember szerint a legjobb oktatás, a példamutatás, ha a látottakat hazahozzák a fejükben, másként néznek a környezetükre.
„A Covid kapcsán 2020-ban húsvétkor jöttek a megszorító intézkedések, akkor úgy gondoltam, mindenki kap egy-egy ajándékcsomagot. Az motoszkált bennem, hogy ne kelljen elmenniük a városba a nagy áruházakba, legfeljebb a helyi kisboltba, mert biztosan megfertőződnek” – adta bizonyságát szociális érzékenységének. Bár a zrt. többségi tulajdonosa, nem azért vette meg a részvényeket, hogy jó áron túladjon rajtuk. Úgy tartja, nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. Felelősnek érzi magát a helyi emberek sorsáért, munkát, megélhetést kell biztosítani számukra.
Napjainkban leginkább a generációváltás foglalkoztatja. Azt szeretné, hogy a lányáék vegyék át a szerepét úgy, hogy amíg az egészsége engedi, részt akar venni a gazdaság munkájában. A májusban 72 éves szakember korát meghazudtoló energiával rendelkezik. Ebben segíti kedvenc hobbija, a vadászat is. Egy kisebb vadászbaráti társaság tagjaként idényeknek megfelelően járnak az országban vadászni, de sok a céges meghívás is. Itt sem a zsákmány a fontos, hanem a kapcsolat. Az erdőben is – akárcsak a szántóföldön – mindig történik valami, csak észre kell venni. Ez az, ami ki tudja kapcsolni.
