Nem mindegy tehát, hogy milyen a kiinduló érték. Az egyenlőtlenség azonban nem csupán az EU-n belül tapasztalható. A Zöld Megállapodás csak az európai gazdákra ró kötelezettségeket, miközben a kínai, indiai, amerikai, brazil parasztokra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt jelent számukra a világpiacon.
A szónok rámutatott arra is, hogy a túlbürokratizált rendszer, a sok-sok kitöltendő nyomtatvány, beadvány feleslegesen terheli a gazdákat. A traktorokon elhelyezett molinók egy része is erre utalt: „Mezőgazdászok vagyunk, nem irodisták”, „Sok bürokrácia – kevés élelmiszer” – állt a transzparenseken.
A következő súlyos probléma, ami jelenleg talán leginkább aggasztja a szlovákiai gazdákat, az az ellenőrizetlen ukrán élelmiszerbehozatal. „Nem tudni, milyen az ott termelt élelmiszerek minősége, mivel etetik az állatokat, olyan vegyszereket is használhatnak, amelyek nálunk már évek óta be vannak tiltva” – sorolta kifogásaikat Pastorek Sándor. A lengyel gazdák már radikálisabb lépéseknél tartanak, hetek óta blokkolják a határátkelőket, kidöntögetik az ukrán gabonát. „Szlovákiában évente 600 ezer tonna gabonára van szükség, miközben 2,5 millió tonnát termelünk, azaz közel 2 millió tonnát exportálunk. Tehát nincs szükségünk ukrán behozatalra. Egyébként is arról volt szó, hogy csak tranzitország leszünk” – hangsúlyozta. A szlovákiai gazdák attól is tartanak, hogy az ukrán gabona miatt, amely elárasztotta egész Európát, elveszítik eddigi piacaikat.
Míg a múlt század kilencvenes éveiben kétmilliárd liter tejet produkáltak a gazdaságok, mostanra ez a mennyiség alig 800 millió literre csökkent, a 240 ezer tonna feldolgozott disznóhús alig 50 ezerre.
Élelmiszert termelnének, nem gyomot
Lelkes Péter, a regionális agrárkamara alelnöke megerősítette az elhangzottakat, de arra is rámutatott, hogy a szlovák döntéshozók még az EU által előírtnál is szigorúbb előírásokkal sújtják a termelőket. Arra az előírásra utalt, ami szerint az 50 hektárnál nagyobb parcellákat úgynevezett biosávokkal kell megszakítani, ahol még a szükséges munkálatokat – kaszálást, invazív fajok irtását – sem végezhetik el a szükséges időben, ami a gyomnövények elszaporodását okozza.
A termőterület 5-7 százalékának kötelező ugaroltatását, parlagon hagyását is aggályosnak tartja, Szlovákiában ezzel 70 ezer hektárnyi termőföldet vonnak ki a termelésből. Bár az időjárás komoly gondokat tud okozni a mezőgazdaságban – lásd az idei belvizeket –, Lelkes Péter szerint mégsem az időjárás a legrosszabb tényező, hanem a politika, a rossz politikai döntések hatása.
