A van Waveren részéről Maximillian Sexlinger igazgató hozott elég sok újdonságot. A 125 éve alapított és több tulajdonosváltáson túljutott vállalkozás nem egy világóriás, de zöldségnemesítésben a kiemelten fontosak közzé tartozik. Az alkalmazotti létszámuk 32, amivel 2023-ban 22,5 millió eurós forgalmat generáltak. A vetőmag-előállításban licences partnernek számít a világon Kanada és az USA, Európában pedig csak mi magyarok. Összesen 43 országban dolgoznak, 41 regisztrált borsófajtájuk ismert és évente átlagosan 10 új fajtajelölttel jelentkeznek. A csemegekukoricában megjegyzésre érdemes adat, hogy Európában összesen
80 ezer, Kínában 350 ezer, míg világszerte 450 ezer hektáron termesztik. Mi ebben meghatározónak számítottunk eddig, mint európai elsők, bár idén visszaesésre számítanak a szakemberek.

Ők három éve dolgoznak vele, nagyon érdekli az ázsiaiakat is, Európában
8 országban 4000 hektáron termesztik és a feldolgozók is nyitottak iránta. Ha kifejtve takarítják be, azt a fagyasztók igénylik, de Távol-Keleten létezik a hüvelyes betakarítási mód is, ott azt kedvelik. A legkorábbi és legkésőbbi fajtákból 11-ből lehet válogatni és a betakarítást akkor kell megkezdeni, amikor a levelek sárgulnak. Nagy előnye ennek az étkezési szójababnak, hogy a most meglévő borsókombájnnal is betakaríthatóak.

Ugyancsak új növénynek számít a tarkabab, legalábbis magyarul ezt a nevet kapta. Az angol neve mást sugall, Pole beans, tehát karósbabnak is lehetne fordítani. Némiképp meglepő, hogy Európában a biogázüzemek hasznosítják és Németországban külön extratámogatást adnak a termesztőinek. Európában 5 országban foglalkoznak vele és 70 ezer hektáron termesztik. Egyelőre
6 változatát forgalmazzák és silókukoricával kombinálva tökéletes takarmányt ad, a szóját helyettesítik vele. Az így készített szilázst a tejelőtehenészetek imádják, főként a minősége miatt. A vegyes termesztés okán most arra törekszenek, hogy a tarkabab és a kukorica vetőmagja azonos méretű legyen, az egyszerre történő könnyebb vetés érdekében.

A Waveren 10 fajtát kínál, 14 országban termesztik ezeket és világszerte keresettek, a feldolgozók húspótlókat gyártanak belőle. Először lisztet készítenek, a jelenlegiek gyengén sárgák és kesernyések. Cél, hogy semleges színű és íztelen fajtákat állítsanak elő, amit később lehet színezni, ízesíteni.
Az európai borsótermesztés kapcsán kiderült, hogy ebben a vezető szerep Angliáé (35 000 hektár), Franciaországé (28 000 hektár), aztán következik Belgium (27 000 hektárral) és Spanyolország
(22 000 hektárral). Olaszországban 18 000 hektáron termesztik, a lengyeleknél 12 ezer hektáron, Magyarországon pedig 10 800 hektáron állítják elő. Innen nézve és arányosítva a termőterülethez vagy a lakossághoz, mi nem állnánk rosszul, ám önmagunkhoz képest hiányérzetünk lehet.

Szakemberekkel beszélgetve derült ki, hogy

Ez egyáltalán nem kéne, hogy törvényszerű legyen, volt időszak, amikor a mostaninak többszörösét termeltük, hektárban kifejezve. Ami a van Waveren-t ebből illeti, mégpedig pozitív előjellel, hogy a zöldborsó-előállítást (ami Németországban és Franciaországban történik) 2020-hoz képest megkétszerezték.
Speciális, a nemesítést érintő kérdésekkel foglalkozott Oguzhan Irmak, a van Waveren-től. Figyelemre méltó, hogy DNS-szekvenciákat határoznak meg, majd azokat mesterségesen beültetik a növénybe és ezután kezdődik a rezisztenciavizsgálat. Az egész folyamatot előbb üvegházban, majd szántóföldön is végrehajtják. Az üvegházban
810 vizsgálatból a lehetséges rezisztencia kétszer fordult elő, és
11 esetben találtak toleranciára utaló jelet. A szántóföldi kísérletben 1 gén mutatott toleranciát és némi szárazságtűrést, valamint 2 génnél tudtak bizonyítani gombával szembeni ellenállóságot.

A van Waveren a borsónemesítését Európában Németországra, Belgiumra, Angliára és Spanyolországra koncentrálja, ezeken a helyeken találtak olyan fajtákat, amelyek egyszerre voltak rezisztensek és a termésük meghaladta a hektáronkénti 4 tonnát. Csemegekukoricával 3 országban történnek a kísérletek. Németországban és Franciaországban egy-egy helyen, míg Magyarországon 3

helyszínen is érdekeltek vagyunk ebben a témakörben. A nemesítésben azokat a módszereket favorizálják, amellyel egy-egy fajta előállítását akár 5-6 évvel is tudják rövidíteni. Csemegekukoricában nagyon büszkék a WAV 8144-re, a WAV 8087-re, a WAV 8070-re, valamint egy egészen új anyagra, a WIM nevű hibridre. Ez utóbbinak érdekessége, amit Tóth Sándor, a KITE zöldségágazat-vezetője szervezett meg: vakon bírálta el a megjelent szakmai grémium, hogy vajon a felvonultatott 8 hibrid közül ez mennyire nyeri el a fogyasztók tetszését. Nos, arra a kérdésre, hogy mennyire volt a csemegekukorica érett, édes kukoricára jellemző élénk, azonos színű, szemű, ebben a listában a 8 közül a 3. helyen végzett a WIM. A szemek méretének és vágásának esztétikai megfelelőségénél a második helyre futott be ugyanez a hibrid. Arra a kérdésre, hogy a bíráló vajon megvásárolná-e ezt a csemegekukoricát, a válaszadók döntő többsége igennel felelt.