Csaknem 25 ezren látogattak el a 37. Sival nemzetközi kertészeti kiállításra Angers-ba. Franciaország legjelentősebb zöldség-gyümölcs ágazati eseményén is korunk kihívásaira fókuszáltak: a fenntarthatóságra, a víz- és energiatakarékos megoldásokra, a talajvédelemre, a hiányzó munkaerőt helyettesítő automatizálásra, robotikára, a mesterséges intelligencia minél szélesebb körű alkalmazására, valamint arra, hogy hogyan tehető vonzóbbá az ágazat a fiatalok számára. A vízkészletek minél hatékonyabb felhasználásának, az ökológiai gazdálkodásnak és a szakember-utánpótlás fontosságának külön fórumokat szenteltek. A rendezvény idén is számos nemzetközi szakember-találkozónak adott otthont, kiemelt vendég volt Szenegál.

A mintegy száz külföldi kiállító főként Olasz- és Spanyolországból, illetve Hollandiából érkezett.

A hagyományoknak megfelelően idén is díjazták az innovációkat, új zöldség- és gyümölcsfajták; növényvédelmi és táp­anyag-utánpótlási megoldások; gépek és automatizálás, termesztőberendezések és felszereltségeik; marketing és csomagolás; támogató szoftverek a képzéshez, döntéshozatalhoz; kollektív megközelítés, azaz közös promóció, tájékoztatás, valamint logisztika kategóriákban. A 69 jelöltből idén 21 kapott arany-, ezüst- vagy bronzérmet. A termelőkből, technológiai szakemberekből és újságírókból álló zsűri négyet tartott arra érdemesnek, hogy a képzeletbeli dobogó legfelső fokára kerüljön. Értékelésükkor egyaránt figyelembe vették az innováció környezeti, társadalmi és gazdasági hasznosságát.

A mesterséges intelligencia alkalmazása pedig a robotikán kívül egyebek közt könnyíti a megelőző növényvédelmet és a terméselőrejelzést, derült ki az újdonságok láttán. Ahogyan az ellenálló zöldség- és gyümölcsfajtáknak sem csupán az a jelentőségük, hogy növeljék a termésbiztonságot, a gazdálkodás jövedelmezőségét. Legalább ilyen fontos, hogy segítik a fenntartható gazdálkodást, a környezet védelmét azzal, hogy például kevesebb növényvédő szer felhasználásával termeszthetők, avagy jobban viselik az időjárási szélsőségeket. Jobb eltarthatóságuk ugyanakkor a fogyasztói igényeknek való folyamatos megfelelésben játszik szerepet. A fenntarthatósági törekvések részei még a növényi betegségek, károsítók ellen bevethető természetes megoldások, a digitalizáció pedig a jó döntések meghozatalához ad hatalmas mankót, és ezzel szintén több területen van előnye.

Ez a betegség egyre nagyobb gondot, veszteséget okoz Franciaországban is. A hozamra, az eltarthatóságra és az általános minőségre gyakorolt kedvezőtlen hatása veszélyezteti a termesztés jövedelmezőségét és persze a piaci ellátást. Tudvalevő, hogy termesztésbiztonságot csak a magas szintű ellenállóság ad, az egészségügyi óvintézkedések azonban továbbra is fontosak a vírus elleni küzdelemben. A HR alapja egy túlérzékenységi reakció, ami azt jelenti, hogy ha a vírus találkozik a növényi sejttel, akkor a körülötte lévő sejtek elpusztulnak, így blokkolják a vírus terjedését a növényben. Normál vírusnyomásnál a ToBRFV vírusnak nincsenek tünetei a HREZ fajták tövein. A termés egészséges marad, és mivel a nemesítésben az volt a cél, hogy a fajták magas szintű ellenálló képességéhez kimagasló teljesítmény társuljon, a várható hozam sem csökken. Már több mint ezer hektáron termesztenek HREZ paradicsomfajtákat a világon, és a HR ellenállósággal felvértezett Enza-fajták száma folyamatosan növekszik a különböző típusokban, tudtuk meg.