Magyarországon sokan próbálkoznak kajszitermesztéssel, hiszen az egyik legfinomabb gyümölcs, és általában jó áron is lehet értékesíteni.
Idén márciusban az Alföldön következett be súlyos fagykár a kajsziban. Ahol mínusz 8 °C volt, ott még a fagyvédelem ellenére is megsemmisült a termés, elfagytak a virágok. Az Alföld déli része hagyományos termőtájunk volt valaha, mára azonban a legkitettebb a tavaszi fagyoknak. Mindig is fagyveszélyes terület volt, de amíg 10 év alatt 1-2 évben volt terméskiesés, még ki lehetett gazdálkodni a kárt, most sokkal gyakoribbak a tavaszi fagyok.
A gönci termőtájon még nem volt erős lehűlés, virágzáskor mínusz 1 °C körüli hideget mértek. Ott inkább az a probléma, hogy hűvös és nagyon szeles volt az időjárás. Emiatt hosszan virágzott a kajszi, viszont nem jártak a méhek, rossz lett a megtermékenyülés. Permetezni is csak olyan készítményekkel lehetett, amelyek 10 °C alatt hatékonyak. Ebben a hidegben a vadméhek és dongók sem repültek, körülbelül április közepére derül ki, mennyi gyümölcs kötődött. A Balaton környékén és Tolnában nem károsodott a kajszi, a termesztők pedig felkészültek a védekezésre.
További védekezésre kell készülni, hiszen még előttünk áll az egész április, ami a korábbi években a legveszélyesebb fagyokat hozta. Már sok fagyvédelmi szélgépet és különböző fűtőberendezések működtetnek a gazdálkodók, a beavatkozás eredménye azonban számos tényező függvénye, és nem lehet csupán a pillanatnyi védekezésre alapozni. Gondoskodni kell a fák jó erőnlétéről, a várható hideg előtt és után biostimulátorokkal lehet beavatkozni, amivel megmenthetők a részlegesen sérült virágok, terméskezdemények, és ami még fontosabb, a szállítószövetek is.
Ez is érdekelheti:
