Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az ember által hordozott vírusok egy új állatfajt fertőznek, az újabb veszélyforrást hordoz. Ha sikerül is az emberek között kiirtani az adott kórokozót, az állatállományban tovább élve új mutáns is létrejöhet, mely visszafertőz minket. Jelenleg ez a lehetőség áll fent a Covid-19 esetében, mely úgy tűnik, végleg megtelepedett a vadonélő szarvasfélékben.

Mit tehetünk a jövőben?

– mondta Tan.

Általában a sejtbe történő behatolást tekintik az vírusfertőzés első lépésének. Azonban a tudósok azonban nem találták meg azokat az adaptációkat a vírusfehérjékben, melyek lehetővé teszik, hogy a sejtekhez kapcsolódjanak vagy behatoljanak. Ez arra enged következtetni, hogy a gazdaszervezet váltás egy jóval bonyolultabb folyamat, melyet még nem értünk teljesen.

A tanulmány másik társszerzője, Dr. Lucy van Dorp (UCL Genetikai Intézet) elmondta: „Kutatásunkat az tette lehetővé, hogy a világ számtalan kutatócsoportja nyilvánosan elérhetővé tette az adataikat. A következő legfontosabb kihívás azonban az lesz, hogy a különböző tudományágak – járványtan, ökológia, genetika – tudását és eszközeit integrálva jobban megértsük, hogyan történnek ezek a gazdaszervezet váltások.”